Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

direktórium egy tagjának és a pénzügyi osztály politikai megbízottjának együttes aláírásával lehetett eszközölni. Az iratok a közigazgatás mindennapi menetét érintő ügyekben, pl. ipartestületi választások, rőzsekiosztási, erdőhivatali kérelmek tárgyában keletkeztek, továbbá kórházi, adóhivatali, árvaszéki stb. jelentéseket tartalmaznak. 3. —Debrecen város Közigazgatási Bizottságának iratai. A Közigazgatási Bizottság mint testületi szerv nem működött a proletárdiktatúra idején, de a hivatal apparátusa mint az Intézőbizottság hivataláé fennmaradt. Továbbra is átvette a beadványokat, sőt a Pénzügyi Népbiztosság még április 12-én is rendeleteket intézett hozzá. A hivatali iktatókönyve március 21-én a 371. számnál tartott, s április 23-ig ez a szám 423-ra emelkedett. Többnyire a korábban be nem fejezett ügyeket iktatták, intézték és kezelték. 4. —• Hajdúböszörmény város polgármesterének iratai. Hajdúböszörményben március 21-től április 23-ig a polgármesteri iktatószám 3363-ról 4405-re ugrott fel. A helyi munkástanács március 22-én „Szovjet tanáccsá" alakult át. A tanácsnak a polgármesterhez intézett rendeleteiből ós üléseinek hozzá kiadott jegyzőkönyvi kivonataiból megállapíthatóan kezében tartotta az egész városi ügyigazgatás elvi irányítását. A polgármesteri hivatal a tanács közigazgatási végrehajtó szerve volt. A tanács kiadványait rendszerint fogalmazvány formájában a polgármesteri hivatal valamelyik szakelőadója készítette el, ezek iktatása a direktórium iktatókönyvében történt, de az iktatmányt a direktórium elnöke szignálta. A töredékesen fennmaradt iratok közül a tanács jegyzőkönyvei ós a pénzintézetek pénzkészleteinek lefoglalásával kapcsolatos akták érdemelnek figyelmet. 5. — Hajdúnánás város polgármesterének iratai. A fennmaradt ügyirataiból megállapítható, hogy március 23-án a hatalom már a tanács kezében volt, és a forradalmi természetű ügyeket működése egész ideje alatt még akkor is a direktórium intézte, ha a beadvány eredetileg történetesen a polgármesteri hivatalba került, s ott iktatták. Az ilyen ügyeket a polgármester ,,a munkástanács elé''' jelzéssel látta el, s átadta a direktóriumnak, amely vagy közvetlenül döntött az ügyben, vagy valóban a munkástanács elé terjesztette.- Hajdúnánás polgármesteri iktatókönyvóben a március 21-i iktatószám 2454, az április 25-i pedig 3353. ,A fennmaradt iratok általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. 6. — Hajdúszoboszló város polgármesterének iratai. Hajdúszoboszlón a polgármesteri hivatal iktatószáma március 21-én 1865, április 22-én 3404. Hajdúszoboszló városban március 23-án alakult meg a tanács. Március 28-án határozta el, hogy ,,13 tagból álló végrehajtó bizottságot választ", s ez a végrehajtó bizottság 3 tagból álló direktóriumot küld ki. Egyúttal értesítették a polgármestert, hogy „ezen direktórium a város összes ügyei felett való rendelkezést átveszi". A direktórium utasította az egyes hivatalokhoz kiküldött megbízottakat, „hogy a hatáskörükbe tartozó összes ügyekről a direktóriumnak tegyenek jelentést". Ilyen alapon működött tovább a polgármesteri hivatal is. A polgármesteri iratanyagban fennmaradt jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a munkástanács közvetlenül vagy a direktórium útján foglalkozott az árszabályozás, a tanács választás, a forradalmi törvényszék tagjainak megválasztása, toborzás, ipari üzemek leltározása, földreform, pénzügy stb. kérdéseivel.