Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
A tanács jegyzőkönyvei közül fennmaradtak a március 28., 29., április 4., április 19-ón kelt feljegyzések. De ismeretesek a polgármesterhez intézett rendeletek is. Ezekből állapítható meg, hogy a direktórium saját ügykezelése folyamán önálló iktatókönyvet vezetett, s április 9-én iktatmányainak száma 446 volt. 7. — Hajdú és Bihar vármegye községeinek iratai. A hatalom átvételét a községekben a vármegyei direktórium rendelte el. Április 15. előtt a községi jelentéseket az alispánhoz vagy a direktóriumhoz a községi főjegyzők írták alá, de a választások után már a községi direktórium neve szerepelt a jelentéseken. Egyes községek helyi tanácsairól a szórványosan fennmaradt iratok alapján alkothatunk képet. Azok között Hajdúhadház községben március 23-án még a régi néptanács választotta meg a tisztviselőket, de 29-én már munkástanács elnevezéssel ült össze a néptanács, és megválasztotta saját direktóriumát. A régi vezetőséget leváltották, de azok továbbra is megmaradtak a munkástanács tagjainak. Az új összetételű tanács a választások után április 9-én ült össze először. A tanács 4 ízben tartott ülést : március 29., április 4., április 7., április 9. A tanács nem fektetett fel önálló jegyzőkönyvet, hanem a régi néptanácsi, illetve képviselőtestületi jegyzőkönyvek regisztratúrájában vezette tovább az ügyeket, új számozással. Az üléseken a községi ügyvitel körébe tartozó általános ügyeket tárgyaltak, de a forradalmi helyzetre jellemző új pontokként szerepelt az orvosi rendelő sürgős rendbehozatala, a legelő szabaddá tótele, a birtokrendező tanács megválasztása, téglagyár üzembe helyezése, nagygazdák rejtett gabonájának elkobzása stb. A munkástanács, illetve annak direktóriuma a hatalom képviselője volt, míg az igazgatási feladatokat a községi elöljáróság látta el, melynek a tanács adott utasításokat. Az elöljáróság iratai az általános közigazgatási feladatok köréből adódtak. A Bihar megyei Kornádi község tanácsának jegyzőkönyvei április 11-én kezdődnek 1. sorszámmal, s folytatódnak április 11-én, majd 18-án. Április 30-án együtt ülésezett a tanács a volt képviselőtestületi tagokkal, amikor kimondotta feloszlatását, miután a községet a románok már megszállották. Az ugyancsak Bihar megyei Darvas község elöljárósági iratai közül egyetlen darab maradt fenn a Tanácsköztársaság idejéből, egy május 13-án kelt jelentés a proletariátus fegyveres erejének tevékenységéről. IV. Debreceni ítélőtábla iratai. Iktatószáma március 22-én 359, április 22-én 489. A forradalmi törvényszékek a fennmaradt régi bírósági szerveket csak a működésükhöz szükséges anyagok kiutalásánál és illetményeik számfejtésénél vették igénybe. Ennek megfelelően az ítélőtábla iratai is szinte teljesen érdektelenek. Az igazságszolgáltatás forradalmi szervei közül egyébként önállóan kezelt irattári anyaga egynek sem maradt fenn, de a direktórium fondjából és későbbi jelentésekből megállapítható, hogy Hajdú megye területén érvényes hatállyal április 10-én négy törvényszék kezdte meg működését: egy Debrecenben három tanáccsal, egy-egy Hajdúböszörményben, Püspökladányban, Hajdúszoboszlón. Ugyancsak a direktóriumi iratokból állapítható meg, hogy a debreceni törvényszék három tanácsa ele egy hónap alatt 112 feljelentés érkezett. Ugyanakkor az ügyészségi hivatalhoz Debrecenben március 23. és április 23. között 205 feljelentés futott be.
