Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság Történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban
A Hadügyi Népbiztosság kötelékébe tartoztak még a következő szervek : Beszerzési központ. Térképészeti csoport. Hadiszállításokat ellenőrző csoport. Hadianyagértékesítő csoport. Rádióintézet. Ebben a szervezetben élte meg a Hadügyi Népbiztosság a Tanácsköztársaság bukását. * A proletárdiktatúra kikiáltása után az ügykezelésben és ügymenetben sem történt azonnal, minden vonalon változás. A hivatalnoki kar ellenőrzése a kinevezett politikai megbízottakon keresztül történt. Ez azonban — különösen kezdetben —, nagyon formális volt. Nem beszélve arról, hogy eleinte több osztályon nem is működött politikai megbízott. A későbbiekben szigorú rendelkezésekben utasították a segédhivatalok és osztályok vezetőit, hogy addig nem intézkedhetnek érdemben, amíg a politikai megbízottak nem láttamozták az ügy darabokat. Az ügydarab útja a következő volt. A beérkező ügydarab a központi iktatóhivatalba került. Itt megkapta az iktatószámot és az alapszámot, valamint az osztálymegjelölóst, amennyiben ezt a beérkező ügydarab nem jelölte meg. _ Innen az ügy darab az előadóhoz került, a megfelelő osztályra. Ha az ügyet nem szóban és nem telefonon intézték, úgy sor került a kiadvány elkészítésére. A fogalmazvány az osztályvezetőhöz és a politikai megbízotthoz került ellenőrzés céljából. Innen a központi kiadóba vitték, ahol tisztázták és egyeztették. A kiadóhivatal az expediálóba küldte az ügydarabot, ahol postázták. Az ügyirat visszamaradó részei kísérőkönyv mellett az irattárba kerültek. A körülmények azonban gyorsabb ügymenetet követeltek. Az 1919. május 12-én kiadott rendelet értelmében megszüntették a központi iktató és kiadóhivatalt, és felállították az osztályonként külön működő iktató és kiadóhivatalokat. Ugyanakkor felállítottak egy központi elosztó hivatalt. Ez látta el számmennyiséggel az egyes osztályokat, és szétosztotta az érkező postát. Külön iktatóval rendekezett az elnöki csoport. Ez továbbra is megmaradt és az osztályok bizalmas természetű ügyeiket a későbbiek folyamán is elnöki szám alatt iktatták. A kiadó és az expedíalo hivatal feladata nem változott. Az expedíalo hivatalnak 24 órán belül — minden körülmények között — továbbítania kellett a postát. * A Hadügyi Népbiztosság fondja rendkívül értékes dokumentumokat tartalmaz. Kutatásához azonban tudnunk kell, hogy ezt az anyagot a Népbiztosság fondja nem a fentiekben ismertetett hivatalszervezeti változásoknak megfelelően csoportosítva, hanem a Népbiztosság egyes osztályai számainak növekvő rendjében őrzi. Az egyes osztályok — mint a Népbiztosság szervezetének legkisebb összefoglaló egységei — mint arra már a bevezetésben is utaltunk — ugyanazt, még a régi szervezetben nyert számot viselve, a Tanácsköztársaság alatt végig fennállottak, legfeljebb időnként más és más főcsoport alárendeltségébe kerültek. Ahhoz, hogy az osztályok számrendje szerint csoportosított iratanyagban helyesen kutathassunk, és az egyes osztályok és irataik értékét helyesen mérhessük le, meg kellett ismernünk az osztály az egyes átszervezések során nyert hivatali helyeit és az ebből adódó összefüggéseket. Azonban ha e nem túl nagy
