Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság Történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban

terjedelmű iratanyagot a fenti átszervezéseknek megfelelően a rendezés során még több részre tagoltuk volna, az a kutatást igen nehézkessé tenné. Ezért helyeztük el az anyagot az átszervezésektől függetlenül az osztályok számrendjében. A 35 doboznyi anyag ma egy, az osztályok sorszámainak megfelelő elhelyezési rendben készült, az egyes dobozok tartalmát részletesen feltüntető dobozjegyzék segítségével kutatható. Erre való tekintettel alábbiakban az egyes dobozok tartalmának ismertetése helyett összefoglalóan csupán az egyes osztályokra utalva ismertetjük az iratanyag tartalmát a Népbiztosság 3 fő funkciója szerint. E 3 fő funkció — mint már korábban említettük — a következő volt: hadseregszervezés, a hadsereg ellátása, és a honvédő háború megindulásától a Vörös Hadsereg Parancsnokság megalakulásáig a hadsereg hadműveleti vezetése. Hadseregszervezéssel mindenekelőtt a szervezési csoport 6^ (Toborzási) osztálya foglalkozott. Fennmaradt anyagában találjuk az áprilisi toborzásra vonatkozó adatokat, a hadsereg megteremtésére irányuló szervezési rendeleteket, névsorokat. Szorosan kapcsolódik hozzá a munkásügyi csoport 51. (gyári munkásezredek szervezése) osztálya, a különböző fegyvernemek (11. vasúti, 37. légügyi, 45. gépkocsi, 49. műszaki, 56. egészségügyi, 61. távbeszélő) szervezésére létrehozott osztályok iratanyaga. A hadseregszervezés személyi kérdéseivel foglalkozott a katonai elvi csoport 8. (politikai) osztálya, ahol főként a politikai jellegű személyi ügyekre vonatkozóan találunk forrásanyagot. Ide kapcsolódnak — ügykörüknél fogva —a bírói csoport 12. és 13. osztályai, továbbá a szervezési csoport 31. osztálya. Elvétve más osztályok fennmaradt iratai között is található hadseregszervezéssel kapcsolatos forrásanyag. A Hadügyi Népbiztosság többi osztálya — kivéve az 5. osztályt — közvetlenül, vagy közvetve a hadsereg anyagi, vagy pénzügyi ellátásával foglalkozott. Ezek közül legfontosabb a 6. (Toborzási) osztály anyagi alcsoportjának, az 50. (Fegyverzet és lőszerkiutalások), 58. (gyári ezredek ellátása), 61. (távbeszélő ügyek anyagi vonatkozásai) és 62. (a Vörös Hadsereg anyagi ellátása máj. 20-ig) osztályoknak az iratanyaga. Mint ismeretes, a Magyar Tanácsköztársaságot április 16-án fegyveres támadás érte. 1919. április 21-ig, a Keleti Hadseregparancsnokság felállításáig, az egész hadsereg hadműveleti irányítása is a Hadügyi Népbiztosság feladata volt. Ezt a munkát a HÜNB. hadműveleti főcsoportjának 5. osztálya végezte. Április 21-től ennek a murikának egy részét átvette a Keleti Hadseregparancsnokság. Május 6-án alakult meg a Vörös Hadsereg Parancsnoksága, mely ettől az időponttól egész Vörös Hadsereg hadműveleti irányítását és szervezését végezte. Az elmondottakból következik, hogy május 6-ig a HÜNB. levéltárának fontos részét teszik ki az ott található hadműveleti iratok. Az anyag menynyisége — sajnos -— mindössze másfél doboz. Benne találjuk a román támadásra, a tiszántúli visszavonulásra vonatkozó dokumentumokat. Az egész hadsereg ellátása, hadianyag és ember utánpótlása, május 6-a után is a Hadügyi Népbiztosság legfontosabb feladata volt. B) VÖRÖS HADSEREG PARANCSNOKSÁG (ELŐZŐLEG: KELETI HADSEREG PARANCSNOKSÁG) Április 21. — augusztus 4. — 20 doboz irat + 1 kötet segédlet (iratjegyzék) A hadsereg irányítása — legfelsőbb fokon — a proletárdiktatúra kikiáltása után, egészen április 21-ig, minden vonatkozásban a Hadügyi Nép-