Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

3. — A Kaposvári Állami Főgimnázium iratai többek között az új igazgató kinevezésére, érettségi vizsgálati értekezletre, diákbírósági határozatokra, a középiskolák felső tagozatának szervezetbe való tömörülésére, az ifjúság különféle terveire, a Vörös Hadseregbe lépett tanulók osztályozására vonatkozó adatokat tartalmaznak. Minthogy Somogy megyében a középiskolák közül ez az iskola volt a legnagyobb fondkópző, ezért az anyag a közoktatás átszervezésére, az iskola belső életére fontos helyi művelődéstörténeti adatokat tartalmaz. VII. Somogy vármegye közigazgatási, szakigazgatási szerveinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai közül tulajdonképpen még a forradalmi szerv iratanyagához kapcsolódnak a Kaposvári Kerületi Termelési Biztosság felszámoló Bizottságának iratai. Az 5193:1919. M.E. sz. rendelet (okt. 10.) hívta életre a felszámoló bizottságokat s azok sorában a Somogy megyei gazdasági szervek felszámoló bizottságát. A bizottság működése során lefoglalt sok olyan iratanyagot, amely a gazdasági szerv irattárában volna elhelyezendő, s a rendezés során oda fog kerülni. így az iratok között megtalálhatók a Kerületi Ipari Termelési Tanács intézőbizottságának jegyzőkönyvei, a Termelési Biztosság eredeti iratai, gazdasági elszámolások, pénztári kiutalások, levelezések gyorsírásos példányai. Felhasználható a korszak kutatására az 1919. október 13-án, a kormánybiztos elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen elhangzott alispáni összefoglaló, amely a törvényhatósági bizottság évnegyedes ülésének jegyzőkönyvei között található. Bár az alispáni jelentés ellenforradalmi beállítottságú, mégis a közölt adatok fényt derítenek a direktórium megalakulására, a hivatalszervezet változásaira, a hivatalvezetők személyére vonatkozóan. Elsősorban az alispáni jelentés felhasználásával készült Szabó Gyula tanulmánya : Latinca Sándor, a szegény proletárság igaz védője (1955 Kaposvár). Egyébként ez ideig az anyagból publikáció nem történt. I) KECSKEMÉTI ÁLLAMI LEVÉLTÁR (A levéltár gyűjtőterülete az 1950-ben megállapított területű Bács-Kiskun megyére terjed ki, kivéve Baja várost.) I. Kiskunfélegyházai járás Direktóriumának iratai a járási főszolgabíró regisztratúrájában. — Március—július. — 4 csomó irat. II. 1. Kecskemét Városparancsnokának, majd június 7-től kormányzótanácsi megbízottjának iratai. — Május 4—augusztus 2. — 1 csomó irat -f- 1 kötet segédkönyv (iktató). 2. Kecskemét^ városi Munkás-, -Katona- és Paraszttanács Intézőbizottságának iratai. — Április 12—július 30. — % csomó irat + 3 kötet segédkönyv (iktatók, mutató). 3. Kecskemét városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március 24—augusztus 1. — 10 csomó irat + 6 kötet segédkönyv (iktatók, mutató, sorkönyv). 4. Kecskemét város Építési Direktóriumának iratai. — Április 28—augusztus 2. — 6 csomó irat, 7 kötet (nyilvántartó, pénztár, számlakönyv) + 2 kötet segédkönyv (iktató, mutató). 5. Nagykőrös város Munkás-, Katona- és Paraszttanácsának jegyzőkönyvei a városi közgyűlési jegyzőkönyvek kötetében. — Március 26—április 19. — 1 kötet. 6. Nagykőrös város Direktóriumának jegyzőkönyvei a városi tanácsülési jegyzőkönyvek kötetében. — Április 27—július 26. — 1 kötet.