Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

7. Nagykőrös városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március 21—augusztus 3. — 13 csomó irat -f- 3 kötet segédkönyv (iktató, mutató, irattári sorkönyv). 8. Kiskunfélegyháza város politikai biztosának, majd kormányzótanácsi megbízottjának iratai. — Március 21—július 31. — 1 csomó irat. 9. Kiskunfélegyháza városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március—augusztus. — 28 csomó irat +'6 kötet segédkönyv (iktatók, mutató, irattári sorkönyv). 10. Kiskunhalas városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Intézőbizottságának iratai. — Március 24—augusztus 3. — 3 csomó irat -f- 1 kötet segédkönyv (iktató). 11. Kiskunhalas városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. -— Március 22—augusztus 5. — 16 csomó irat + 3 kötet segédkönyv (iktató, mutatók). 12. Kalocsa városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március—augusztus. — 4 csomó irat. *13. Bács-Kiskun vármegyei községek Munkás-, Katona- és Paraszttanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban, illetve a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben. — Március—július. III. 1. Kecskemét város Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottságának iratai. — Május 11—augusztus 18. — 1 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (iktató). 2. Kiskunhalas városi katonai iratok gyűjteménye. — Április 1—22. — 1 csomó irat. IV. 1. Kalocsai Törvényszék iratai. — Március—augusztus. — 13 csomó irat. 2. Kalocsai Járásbíróság iratai. — Március—augusztus. — 1 csomó irat. 3. Kunszentmiklósi Járásbíróság iratai. — Március—augusztus. — 4 csomó irat. V. 1. Kiskunhalasi Munkaszövetkezet iratai. — Március—augusztus. — 3 füzet. 2. Kiskunhalasi Hitelbank iratai. — Június. — 1 darab irat. VI. 1. Kiskunfélegyházai Gimnázium iratai. — Március—augusztus. -— 7 darab irat. 2. Kiskunfélegyházai Állami Polgári Leányiskola iratai. — Április. — 1 darab irat. A mai Bács-Kiskun megye egyik része a Tanácsköztársaság idején Pest megyéhez tartozott, másik részének nagyobbik fele, a megye székhelyével együtt szerb impérium alá került. Ilyen módon a megye 1919. évi helytörténetének felvázolása egyrészt nem szükséges — hiszen az Pest megye helytörténetével azonos — másrészt, iratok hiányában, szinte lehetetlen. I. Kiskunfélegyházai járás Direktóriumának iratai a járási főszolgabíró regisztratúrájában kezeltettek. Az iratok zömmel ipari ügyekre vonatkoznak. II. 1. — Kecskemét Városparancsnokának, majd június 7-től kormányzótanácsi megbízottjának iratai. A fondót tulajdonképpen két részre kellene felbontani, ha az iratképző szerv funkcióját és' hivatali szervezetét vesszük tekintetbe. t A városparancsnok ilyen címen május 4—június 7. között működött Kecskeméten, míg június 7—augusztus 2. között a kormányzótanácsi megbízott címet viselte. A városparancsnok kettős alárendeltség alatt állott. Egyfelől a Direktóriumnak tartozott beszámolni, másfelől a Hadügyi Népbiztosság utasításait teljesítette, mégis egyetlen fondot alakított ki az iratképzés során. Az iratanyag főként a Tanácsköztársaság védelmére, a Vörös Hadsereg szervezésére és a közellátási kérdésekre vonatkozólag tartalmaz adatokat. 2. — Kecskemét városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Intézőbizottságának iratai. A kecskeméti Munkástanács a március 21 utáni napokban alakult meg a különböző üzemek küldötteiből. Április 7-ón általános választások útján választott tanács került a város élére. A Tanács az Intézőbizottság útján érvényesítette és hajtotta végre akaratát; közigazgatási szerve volt a város polgármestere. A Tanács rend-