Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)
V. Belügyminisztérium irattára
tudatott a Közlönyben, felszólítva a hatóságokat és a magánosokat, hogy a jövőben csak rendőri ügyekben forduljanak hozzá. A Közlöny május 15-i számában azután a belügy miniszter május 11-én kelt rendelete jelent meg, amely közölte, hogy „miután a rendőri hivatal egészen és alapjában újra fog rendeztetni, az feloszlatottnak nyilváníttatik". A következő, május 16-i számban pedig arról értesült a közönség, hogy „a volt országos rendőrség, mint testület, egészen feloszlatott, minden tagjának fennhagyatván szabadsága, 24 óra lefolyása alatt újabbi alkalmazása iránt folyamodni". Az újjászervezés eredményét a belügyminiszter június 24-én kelt rendelete tudatta a hatóságokkal, a Közlöny június 27-i számában. E rendelet így szólt: „Miután a rendőri osztály a belügyminisztériumban újont rendeztetett, s hatásköre szélesebb terjedelmet nyert, és munkássága a fővárosi rendőrség álladalmitása s a vidéki rendőrségi felügyelőségek felállítása által az eddiginél rögtönösb eljárást igényel, ezennel rendelem a következőket: 1. A rendőri ügyek az álladalmi rendőrség középponti osztályában központosíttatnak. 2. Minden rendőri ügyekben költ tudósítások egyenesen e cím alatt ez osztálynak küldettessenek Pestre, megjegyezvén, hogy a saját kezembe címzettek csak általam bontatnak fel. 3. Rendőri ügyekben minden szabályos rendelkezés aláírásom alatt fog a törvényhatóságokhoz kiadatni. 4. Folyó tárgyakban az intézkedéseket és levelezéseket gyorsaság szempontjából, mi a rendőrségnél fő, a törvényhatóságokikai is maga a középponti osztály igazgatója viendi, az osztály pecsétje alatt, mely intézkedéseknek megfelelni mindenki kötelességének ismerje." Az új hivatal tehát „az álladalmi (vagy országos) rendőrség középponti osztálya" nevet kapta. Vezetője Hajnik Pál lett, aki már 1848-ban, Perczel Móric lemondása után, vezette az akkori országos rendőrséget és aikit Szemere Kossuth jóváhagyásával 1849. május 3-án belügyminisztériumi osztályigazgatóvá nevezett ki, május 9-én pedig a Madarász hivatalából a postaosztály kiválása után megmaradt „középponti országos rendőrség" élére állított. Ezt a hivatalt Madarász lemondása után Mérey Mór vezette, őt váltotta fel Hajnik. E hivatal utódaként szervezték meg azután az országos rendőrség középponti osztályát, Hajnik osztályigazgatóval az élén. Az országos rendőrség középponti osztálya a Szemere-kormány idejében sem volt azonos a belügyminisztérium rendőri osztályával, amit ugyancsak Hajnik vezetett. A kapcsolat azonban a minisztérium és a rendőri hatóság között még szorosabb lett, mint 1848-ban, a Batthyány-kormány alatt volt. A rendőri hatóság szabályrendeleteit maga a belügyminiszter írta alá, csak a folyó ügyekben levelezett az osztályigazgató a maga nevében, saját pecsétje alatt. A középponti osztály főhatósága alá tartozott a belügyminiszter június 24-én kelt rendeletével „álladalmitott" fővárosi rendőrség, valamint már a korábban, június 8-i belügyminiszteri rendelettel szervezett „álladalmi rendőri felügyelőségek". Ilyen felügyelőséget 24-et állítottak