Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

V. Belügyminisztérium irattára

fel az országban, mégpedig a következőképen sorszámozott rendőri kerületekben: 1. Késmárk, 2. Eperjes, 3. Ungvár, 4. Munkács, 5. Sziget, 6. Beszterce, 7. Kolozsvár, 8. Brassó, 9. Szeben, 10. Arad, 11. Nagybecskerek, 12. Üjvidék, 13. Zombor, 14. Pécs, 15. Kaposvár, 16. Kanizsa, 17. Kőszeg, 18. Sopron, 19. Pozsony, 20. Nyitra, 21. Trencsén, 22. Rózsahegy, 23. Besztercebánya, 24. Selmecbánya. A rendőrség működésének alapelveit így foglalta össze a belügyminiszter június 8-i rendelete: „1. A rendőrség a közigazgatásban szükséges intézet, azért annak teljes nyilvánnyal kell működnie. A titkos kémrendszer az ország polgárai közt elvettetvén, minden tudósítás és levelezés hivatalos úton történik. 2. A rendőrség egyenes rendelet s rendkívüli szükség nélkül sehol nem lép fel (a fővárost kivéve) mint végrehajtó hatalom, hanem az alkotmányos hatóságok irányában figyelmeztetőleg, javaslólag; a kormány irányában tudósítólag, véleményezőleg jár el. 3. A rendőrség mint orgánum arra szolgál, hogy a kormány mindent megtudjon, mi intézkedésekre okul, vagy alapul szolgálhat. Különösen ami a nép szükségeire, az egészségügyre, az ínségre, a termés milyenségére, —• s jelen körülményeiben a hazának az ellenség mozdulataira, a különbféle népfajok hangulatára, a külfölddeli közlekedés fenntartására s általában a haza megvédésére vonatkozik. 4. A rendőrség feladata a kapcsolatot fenntartani a külfölddel azoknak megtudása s beszerzése végett, amiket megtudni s megszerezni a hazának érdekében van. 5. A rendőrfelügyelők azon elv követésére utasíttattak: feladata a rendőrségnek segíteni és nem alkalmatlankodni, szolgálni és nem uralkodni, a véleményekkel nem bajlódni, de a tényeket ismerni, tudatni, s a visszaélések, a hanyagság, a közbaj megszüntetésére egyenesen fellépni az illető hatóságnál, és ha ez nem használna, nyíltan tudatni a kormánnyal az eseményeket. 6. E rendőri felügyelők nyilt rendelettel vannak ellátva. 7. Közvetlenül leveleznek az álladalmi rendőrség középponti osztályával, rendkívüli eseményekben a belügyminiszterrel. 8. Saját pecséttel élnek, melyen a köriraton felül „Álladalmi rendőrség felügyelősége" van, egy őrszem mint jel és a kerület illető száma." A középponti osztály különleges feladatai közé tartozott felügyelni a fővárosi színházakra, a zálogházra, a sajtóra. Minden nyomdaterméknek egy példányát be kellett neki mutatni. Ütlevelek kiállításával is foglalkozott, valamint vándorkönyvekével. Az iratok kezelése, az iktatás és az irattári rendszer tekintetében nem jelentett lényeges változást az 1849 áprilisában és májusában bekövetkezett szervezetbeli átalakulás. Az iktatószámozást tovább folytatták, de a számokat már nem „R. P. K.", hanem „o. r." (országos rendőri) vagy „b. ü. r." (belügyi rendőri) betűkkel törték. Az irattári jelzetbe is ezek a betűk kerültek. A kútfő- és tételrendszert továbbra is megtartották.