Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

II. Miniszterelnökség, Országos honvédelmi bizottmány, Kormányzóelnökség irattárai

a kiadványok már a bizottmány nevében szólottak. Ugyanez a helyzet az országos honvédelmi bizottmány és a kormányzóság iratainak elhatárolása tekintetében. Annyi azonban kétségtelenül megállapítható, hogy az liktatókönyvek tagolásánál nem voltak tekintettel arra, hogy melyik számnál kezdődött vagy végződött valamelyik kormányhatóság működése. Az első iktatókönyv, amely felirata szerint a miniszterelnökség elnöki iratairól készült, az 1614. számmal végződik. Az országos honvédelmi bizottmány iratai azonban már jóval alacsonyabb iktatói számoknál kezdődnek. Már a 790. szám alatt, hogy csak egy példát említsek, az országos honvédelmi bizottmány egyik kiadványának fogalmazata fekszik. Nyilvánvaló tehát, hogy a 4. raktári számú kötet nemcsak a miniszterelnökség elnöki iratainak az iktatókönyve, hanem az országos honvédelmi bizottmány működése idején készült 'iktatói ívek is vannak benne. Az 5. és 6. raktári számű köteteik ellenben tisztán az országos honvédelmi bizottmány iktatókönyvei. Ugyanez mondható a 7—9. és a 11. raktári számú kötetekről. A 10. raktári számú kötet vegyesen tartalmaz országos honvédelmi bizottmányi és kormányzó-elnökségi számokat. A határ az 5600-as számok elején lehet. Az 5617. szám alatt április 15-én iktatott beadvány már a kormányzó-elnökhöz volt intézve. 5619. szám alatt április 16-án még az országos honvédelmi bizottmány nevében fogalmaztak kiadványt. Az április 17-én fogalmazott 5620. számú kiadványban azonban már a kormányzó-elnök rendelkezett. A 12. raktári számú kötet tisztán kormányzó-elnökségi számokat tartalmaz. A kötetekbe kötött iktatói ívek sorozata nem teljes. A 4390—5099. számok iktatói ívei 1849-ből nincsenek meg, pótlólag lehetne elkészíteni őket. Ugyanez vonatkozik a 8164-en fölüli számok iktatói íveire. Körülbelül 1849. június 20-án szakadt meg az iktatói ívek sorozata. Nem valószínű, hogy ettől kezdve abbahagyták az iktatói ívek vezetését, inkább feltehető, hogy a továbbiak elvesztek. Az iratok sorozatában a 9806. iktatói számú az utolsó. A 8165—9806. számú iratokhoz tehát ugyancsak pótlólag lehetne a hiányzó iktatói íveket elkészíteni. A 4. raktári számú kötetnek az a része, amely a miniszterelnökség működésének első idejére esik, azokra a hetekre, amikor a; hivatalos ügymenet még nem öltött szilárd formákat, különösen amikor az egyes szakminisztériumok még nem alakultak meg, de később is még egy ideig, tulajdonképen nem iktatókönyv, hanem lajstrom, a benne foglalt számok nem iktatói, hanem irattári eredetűek. Mint ismeretes, István főherceg nádor és helytartó 1848. március 17-én nevezte ki gróf Batthyány Lajost az uralkodó szóbeli hozzájárulása alapján az első felelős független magyar minisztérium elnökévé. A miniszterelnökség működése ezen a napon kezdődött. Egyre nagyobb számban érkeztek hozzá a különböző tárgyú beadványok. Ezeknek hátlapjára eleinte csak a tárgyat és az elintézés módját jegyezték fel egészen röviden, nemsokára azonban az érkezés keltét is, majd pedig — a kiadványokhoz hasonlóan — számot is adtak nekik, azaz iktatták őket. Ezek az iktatói számok a ibeadványökniak és a kiadványok fogalmazatainak hátlapján láthatók, fekete tintával írtán. Lehetséges, hogy az így iktatott iratokról iktatói íveket is vezettek, ezek azonban nem marad-