Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

II. Miniszterelnökség, Országos honvédelmi bizottmány, Kormányzóelnökség irattárai

taik fenn. Az iktatással egyidőben ráírták az iratok hátlapjára azt a szakot is (pl. belügy, pénzügy), amelynek körébe az illető irat tárgya tartozott. Erre azért volt szükség, mert a miniszterelnökhöz, főleg kezdetben, amikor a szakminiszteri állások még nem voltak betöltve, a legkülönbözőbb tárgyú beadványok érkeztek, amelyeket azután, mihelyt a szakminisztériumok megalakultak, áttettek hozzájuk. A miniszteri országos ideiglenes bizottmányhoz is sok ilyen irat került, a legtöbb azonban a belügyminisztériumhoz. Mind az ideiglenes bizottmánynál, mind pedig a szakminisztériumoknál újból iktatták az ilyen áttett iratokat, s azok legnagyobb része megtalálható az ideiglenes bizottmány vagy a megfelelő szakminisztérium iratai között. Azok az iratok, amelyek nem kerültek át sem az ideiglenes bizottmányhoz, sem valamelyik szakminisztériumhoz, amelyeket a miniszterelnökségen intéztek el, kétfélék voltak: szorosabb értelemben vett elnökiek és hadügyiek vagy nemzetőriek. Ez a kettősség, illetve helyesebben hármasság, abból következett, hogy a nemzetőri ügyeket a miniszterelnök hatáskörébe utalták, aki május 23-ig, amíg Mészáros Lázár hadügyminiszteri hivatalát el nem foglalta, egyben a hadügyeket is intézte- A nemzetőri ügyek tulajdonképen a belügyminiszter hatáskörébe tartoztak volna, valószínű, hogy azért bízta ezeket a minisztertanács a miniszterelnökre, mert az ideiglenesen a hadügyminisztériumot is vezette. A háromféle — elnöki, hadügyi és nemzetőri — miniszterelnöki iratokat az iktatáskor megkülönböztették, az elnökieket „e'\ a hadügyieket „h. ü.'\ a nemzetőrieket pedig „n. ő." betűkkel jelölték. Utólag pedig két lajstromkönyvet vezettek róluk. Az egyikben az elnökieket lajstromozták, a másikban vegyesen a hadügyieket és a nemzetőrieket. A lajstromozáskor adott számokat vörös tintával írták az iratokra, rendszerint a hátlapra, de gyakran a mellsőre is. Ezeket a lajstromkönyvi, tehát tulajdonképeni irattári, számokat az elnöki iratoknál „e", a hadügyieknél „h. ü.", a nemzetőrieknél pedig „n. ő." betűkkel törték. Az iratokat a kétféle lajstromozásnak megfelelően két sorozatban őrizték. A lajstromozás előtti iktatás azután megszűnt, illetve egybeolvadt a lajstromozással, ennek következtében a lajstromozásból iktatás, a lajstromkönyvből iktatókönyv lett, helyesebben a lajstromívekből iktatói ívek lettek. Körülbelül augusztus közepéig vezették a külön hadügyi és nemzetőri — illetve, miután Mészáros hadügyminiszter tárcája vezetését Batthyányiéi átvette, tisztán nemzetőri — külön iktatói íveket. Ettől kezdve már csak egyféle iktatói íveket vezettek, az elnökieket, ezeken iktatták a nemzetőri vonatkozású iratokat is. Az iratoknak „e" betűvel való jelölését azonban, amire tulajdonképen nem lett volna többé szükség, továbbra is megtartották. Megtartotta ezt a jelölést az országos honvédelmi bizottmány irodája is, ezen nincs mit csodálkoznunk, ha tudjuk, hogy a miniszterelnökség irodájából alakult ki. Csak elvétve fordult elő, hogy „e" helyett „o. h. b." betűkkel törték az iktatói számokat. Sőt, egyideig a kormányzó-elnökség is „e" betűvel törte a maga iktatói számait az irato-