Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)
VI. Pénzügyminisztérium irattára
egyenesen a kereskedelmi miniszterség hatásköréhez tartozik, de amennyiben másrészt az álladalmi jövedelmeknek egyik forrását képezi, a harmincadhivataloknak igazgatását a pénzügyi minisztériumtól, hol az álladalmi minden pénzeknek és pénzkezelési hivatalok igazgatásának összpontosulni kelletik, okozandó zavar nélkül elszakasztani nem lehet; továbbá tekintve azt, hogy amennyiben eddig is pénzkezelési ügyekben a harmincadhivatalok közvetlenül a pénzügyi minisztériumnak alárendelve valának, a kereskedelmi miniszterség mindannyiszor, valahányszor pénzbeli ügyek nála forogtak fenn, irántok magát eleve a pénzügyi miniszterséggel érintkezésbe tenni kényszerült, miáltal az ügyek nem csekély összehalmozást s késleltetést szenvedtenek; ugyanazért az országos honvédelmi bizottmány rendeli, hogy ezentúl a harmincadi ügy csak ipar s kereskedési, továbbá vámszabályzati tekintetekből a kereskedelmi, minden egyéb ágaira s nevezetesen a harmincadhivatalok igazgatására nézve pedig közvetlenül a pénzügyi minisztérium köréhez tartozni fog. Egyébiránt megjegyeztetvén, hogy valahányszor a kereskedelmi miniszterség részéről valamely indítvány teendő lészen, az mindenkor eleve a pénzügyi miniszterséggel közöltessék, és hogy, mint magától értetődik, a kereskedelmi minisztériumnak szabadsága fennmarad az ipar és kereskedési tekintetekből szükséges adatokat ezentúl is közvetlenül a harmincadhivataloktól az illető kerületi felügyelőségek útján megkívánhatni. Midőn erről a kereskedelmi minisztérium szükséges tudomás s ahhoz való alkalmazás végett értesíttetik, egyszersmind odautasíttatik, hogy megtartván az ottani hatáskörhöz tartozandó ügyeket, minden egyéb harmincadi hivatalos tárgyalási irományokat, az egész ottani harmincadi szakosztállyal és azon hivatalos segédszemélyzettel együtt, mely ezen újabb igazgatási rendszer mellett a kereskedelmi minisztériumnál nélkülözhetővé válik, a pénzügyi minisztériumnak engedje át, hol majd irántok Duschek Ferenc álladalmi titkár úr tovább rendelkezend." (Orsz. honv. biz. 3787/1848. sz.) A honvédelmi bizottmány elnökének döntését a Szemere-kormány is a magáévá tette. Az 1849. május 2-án tartott minisztertanács a harmincadügyről így határozott: „Mi a harmincad- és vámügyet illeti, ezekre nézve minden oly kérdés, mely az ország külügyre vonatkozó politikai s kereskedelmi érdekeinek alapján elintézendő, a külügyi s illetőleg kereskedelmi minisztérium köréhez tartozandik. A tettleg fennálló harmincad- és vámrendszer kezelése azonban s azok szabályozása ós rendezése a pénzügyminiszteri tárcához csatoltatik". (Országos Lvt. Miniszterein, lvt. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek.) A postaügyre vonatkozólag, amelynek a harmincadügyhöz hasonlóan szintén csak pénztári részét, a bevételek és kiadások kezelését intézte a pénzügyminisztérium, az igazgatás pedig a földmívelés-, iparés kereskedelemügyi tárcához tartozott, amelytől Kossuth rendeletére
