Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A fejedelmi kor erdélyi kormányzata
majd 1555. decemberé bxm ismét egy főkapitány, Balassi Menyhért /megjegyzendő; még S^áter György főkapitánysága előtt, 1540-41ben kapitányai is gyakorolták a főhatalmat ^délyben/, aztán Fetroviss Feter, mint hely tárté, 1557-ben Bebek Ferenc kormányzéként asserezel. $ a neveknek ez a gyors caefeVwréje . az 1580as-90-ee években s a 1606-az év#k elején, változott körülmények közt agyán* de némileg Megismétlődik. Kérá^3, hogy az elnevezéseknek ez a váltakozása mennyiben jelenül aj intézmények stb. létrejöttét? Bárhogy is hivják sgj iMTiíMtfata tiMfíWi államférfival éllVL.'^ &&zm*m* S as utá&a kivetkező vajdáknál, főkapitányoknál 'lila ®s elnevezések a dömtőek, hanem az, hogy mennyire tud&ak úrrá lenni á hatalmas külső erő tényezők által előidézett•&trzavaroa? gz mérlegelendő a későbbiekben is: ki tud-e fejlődni, kedvező időszakokban a modern, abszolutisztikus jellegi?, kormányzat BrdáXy^en? /Hogy a nagy uralmi válságok aztán mindezt Jóra* ez* elaöprlk r .a a kormányzat kiépítését, • ha nem is kell ajoa&am kezdeni atáaak, do mégis kevés folytatható maral a bék* helyreálltára, az természetes*/ A kérdésre csak az l&téamé&ysk történetének vizsgálata adhat választ. A legfontosabb intézmény e szempontból a fejedelmi kancellária. 3z egyrészt /változott, kifejlettebb formában/ a korábbiakban már emiitett vajdai kancellária utóda. Sz a szerv feltehetőleg tovább működik 1526 utáa 1«, másrészt János Zsigmond átveszi atyja kancelláriáját.* Bizonytalan, hogy volt-e Fráter ©ylrgynek saját kancelláriája, la; mindenesetre a kancelláriai gyakorlatnak komoly hagyományai vannak akkor, amikor az első jelentős kancelláregyéniség, Qsáky Mihály feltűnik. A korábbi gyulafehérvári kanonok, Izabella királyné titkára és János Zsigmond nevelője velük tér.visaza 1556-ban, s nyeri el a fő- vagy titkos kancellári•cimot., lz 'évben kerül sor a hatóság differenciálódására isi nagyobb és kisebb kancelláriára /eancellaria maior et minős/ válik szét* Az elsőnek hatáskörébe tartozik a teljes kormányzat /kivéve az Igazságszolgáltatást/! llletékeaségi köre a későbbi korszakban kiterjed mindazokra a toruletekre is, amelyek nom tartoznak a szó asoroa érteimébon vatt Erdélyhez, hanem csak rövidebb-hosszabb ideig állnak a fejedelem uralma alatt. Élén a későbbiekben is számos jelentős egyéniséget találunk? .Gsáky utóda a humanista Forgách Ferenc /a volt váradi püspök/; kancellári tisztet .visel-XoTaeaéesy Farkas, kora legjelentősebb erdélyi államelméleti Írója, más vonatkozásokban is az erdélyi humanizmus elsőrangú képviselője; Báthori Zsigmond kancellárja Jóslka István /vele lép be a történelembe a századi erdélyi politikai és kulturális élet egyik legjelentősebb eaaládja/i Bocskai mellett tltkárkodik s Bethlen Qábor kancellárja a szombatos Péchy Simoni s a bukott grdély utolsó nagy kormányzati egyénisége Is egy kancellár. a a nagy B Teleki Mihály« A koiwá&yzat gondja a fejedelmek mellett .elsősorban a kancellároké^ gyenge fejedelmek esetén még azokat Is megelőzve az övéké. /Azért is csap oly magasra ellenük az udvari vagy rendi imtrika t&za, s azért jut rossz végre annyi
