Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A fejedelmi kor erdélyi kormányzata
erdélyi kancellár*/ Magának a kancelláriának részletes történetével még adós a magyar közigazgatástörténeti irodalom: de gondoljuk csak meg; a független Erdély történetének legalábbis egy részében erős abszolutista uralkodók, amellett /s többnyire nem is a nagy fejedelmek korában/ nagy kancellárok /köztük teoretikus ís/ - nehezen elképzelhető, hogy a részletes kutatás ne agy jőlszervezett, viszonylag nagy apparátussal dolgozó abszolutista kormányszervet találjon majd meg a kancelláriában! áz megállapítható, hogy a főkancellár mellett alkancellár, titkárok, altitkárok, jegyzők és deákok működnek a hatóságnál, s aligha bizonyíthat modern központi kormányhatóság-volta ellen Ember Győző két érve: hogy t.i. Kudolf biztosai 16©3-ban /azaz az akkor már majd évtizedes teljes ál lami válságnak csaknem a mélypontján!/ nem találnak rendszeresen működő kancelláriát és irattárat Erdélyben, s hogy 1664ben /megint csak közvetlenül egy hétéves, szörnyű állami válság után, amely közismerten Erdély bukását hozza!/ a kancellária apparátusa is meglehetősen szerény• Az persze való igaz, hogy az erdélyi fejedelmi kancellária működése nem fogható meg ugy instructío-kban, mint a Habsburg-kormányszerveké. Be egy hatóság munkáját illetően nem az instructio-k a döntőek, hanem a tényleges működés. Mint említettük: az igazságszolgáltatás nem tartozik a nagyobb kancellária hatáskörébe. Az Igazságszolgáltatás országos szerve a fejedelmi tábla. Vezetője a tábla elnöke /s nem az itélőmesterek/: két itélőmestere közül az egyik a magyar, a másik az erdélyi ügyek referense, tanácskozásain emellett az ülnökök és a flscalis director vesznek részt. A fejedelem székhelyén tartja üléseit: törvényszakokban folytatja munkáját /csak ugy, mint a magyar Curia - ekkor s a későbbi korokban is/« _ A fejedelmi tábla Írásos tevékenységét bonyolítja le a kisebb kancellária /cancellaria minor/. *tt a két protonotarius irányítja a munkát} mellettük jegyzők vagy Írnokok tevékenykednek. A cancellaria minor működése már nem időszakosj a fejedelmi székhelyről sem mozdul el. .Alsóbb tisztviselői "belső" ügyintézési munkájuk mellett "külső" feladatokat is ellátnak;^ homo regius-ként járnak el peres ügyekben. Külön kell foglalkoznunk a központi kincstári igazgatás történetével. * Arról már a korábbiakban beszéltünk, hogy Fráter György egy évtizedes uralma alatt soha sem hagyja ki sürün változó cimei közül a kincstartóét. A központi kincstári igazgatás története azonban még homályosabb, mint a kancelláriáé. Csak Bethlen Gábor korából ismerünk kincstartói utasítást. A su-* premus thesaurarius hatásköre az egész erdélyi kincstári igazgatásra kiterjedj a jövedelmek /a fejedelmi birtokoknak közvetlenül a fejedelmekhez juttatott proventus-aitől eltekintve/ rajta keresztül jutnak a fejedelem pénztárába. Alája tartozik, a főpénztárnok /generális perceptor/ és az egész alsóbb kincstári igazgatási apparátus /ennek tisztviselőit ő nevezi ki, de a fejedelem hozzájárulása szükséges a dologhoz/. Az alsóbb tisztek számadásait exactor-ok ellenőrzik.
