Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)
Eegierungen/ voltak, élükön a kerületi főispánokkal* AZ öt kerületi kormányzat feladata elsősorban a belügyminisztérium ügykörébe tartozó ügyök intézése volt. Ide tartozott általában a közrend és nyugalom, közbiztonság fenntartása és helyreállítása felőli gondoskodás* az 1853* év közepén azután sor került a Bach-féle **definitivum" megvalósítására, s ennek kapcsán a kas mányzatok un* helytartósági osztályokká /Statthalterel-lbtheilungen/ alakultak át. Sz lényegében a kormányzóság és helytartóság kettős központi jellegének megszüntetését, a helytartóság decentralizálását jelentette. Bár az uj rendszer elvileg fenntartotta a helytartóság egységét, - ami nevében is jelentkezett s amit a helytartó szétfolyó megkívánt működése a valóságban kerületenként széthelyezve folyt tovább s Így közelebb került az alsóbb hatóságokhoz, A helytartóság az 1853« január 19-1 szervező rendelet szerint Magyarországon a legfőbb közigazgatási hatóság 1/ a politikai és rendőri közigazgatás ügyeire általában, 2/ a vallási és közoktatási ügyekre, 3/ a kereskedelmi- és iparügyekre, V a földmüvelésügyre, s végül 5/ azokra az építészeti Ügyekre nézve, amelyek nem tartoznak az országos pénzügyi hatóság ügykörébe vagy a helytartóságtól függetlenül más hatósághoz nem utaltattak* A helytartóság öt osztályban /Abtheilung/ működik, az osztályok mindegyike a hozzá utalt közigazgatási területre nézve mint annak a területnek országos politikai hatósága, a helytartóság funkcióit gyakorolja* A helytartóság élén a helytartó /kormányzó/ áll. az egyes helytartósági osztályok élén egy-egy alelnök, végzi a közvetlen irányítást. Minden politikai hatóság a területileg illetékes helytartósági osztálynak van alárendelve* A helytartóság a politikai közigazgatás ügyeiben és személyzeti Ügyekben a belügyminisztériumnak van alárendelve, amennyiben azonban az ügykörébe tartoznak más minisztériumok és központi hatóságok kompetenciájába tartozó ügyek Is, a helytartóság ezek alatt is áll A helytartóság decentralizálásával egyidőben öt részre osztották az ország pénzügyigazgatását, /Pinans-Landes-Biroctlons-Abtheilungen/ az állami számvevőséget /Staatsbuchhaltung s aeehnmng-Bepartaments für dle Statthaiterei-Abthellungen/, az építészeti igazgatóságot /Bau-Directions-Abthoilungen/ és _ kincstári jogügyi igazgatóságot /pinanz-Procuraturs-Abtheilungen/ is. Bach belügyminiszter bukása az általa felépített és véglegesnek szánt közigazgatási rendszer bukását is maga után vonta. Magyarországon közvetlenül Albrecht főherceg leváltása vezetott a főkormányzóság és helytartóság újbóli összevonásához s ezzel a decentralizáltan működő helytartóság megszüntetéséhez. Ferenc József 1860. április 19-én montette fel Albrecht főherceget magyarországi kormányzói és vezénylő tábornoki posztjától, s egyben a politikai közigazgatás ós országos hadifőparancsnokság vezetését az országban Benedek Lajos táborszernagyra bizta. Ugyanakkor azt is elrendelte, hogy a fennálló helytartósági osztályok Budán egy helytartósággá vonassanak össze s ezt közvetlenül Benedeknek rendelte alá* Az uj helytartóság július 1-vel lépett hatályba, ugyanakkor szüntette be működését a főkormányzóság. A helytartósággal együtt'újra