Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)

összevonták az államszámvevősóget /Staatsbuchlialtung/ ás az országos építészeti igazgatóságot /Landes-Baubehörde/ is. Az összpontosított helytartóság életének tartama mindössze néhány hónap volt. Ferenc József október 20-án Benedeket felmentette a magyarországi politikai közigazgatás vezetése ós az országos hadifőparancsnokság vezetése alól ós a lombard-velencei hadifőparancsnokság élére helyezte. Bttői kezdve a helytartóság már csak ideiglenes jelleggel működött, addig, amig a m. kir. helytartótanácsot meg nem szervezték. 4. Az autonóm korszak és a Schmerling-provizórium /1860. okt.-1867* febr./ Az 1360. október 20-i királyi diploma - amely a magyar konzervatívok hozzájárulásával jött létre, amelyet azonban a nemzet nagy többsége, Deák Ferenccel az élen, visszautasított - oktrojált alkotmányt adván az országnak, újból életrehivta azokat az 1348 előtti kormányhatóságokat, amelyeket annakidején a márciusi forradalom hatására feloszlattak. Egy ugyancsak október 20-án kelt legfelsőbb elhatározás az újonnan felállítandó magyar közigazgatási és törvénykezési hatóságok belső szolgálatában és egymás-közötti érintkezésében a magyar nyelvet mint ügykezelési és hivatalos nyelvet is visszaállította* E magyar nyelven ós látszólag alkotmányos formák között működő, de a 48-as törvénycikkek figyelmen kivül hagyásával létrejött hatóságok közül elsőnek a "m.klr. udy. kancellária" alakult meg Bécsben. Ferenc József a diploma^cladásával egy-_ idejüleg br. Vay Miklóst főkancellárrá, Ssőgyéni Lászlót másodkancellárrá nevezte ki. Vay röviddel ezután - az uralkodótól nyert felhatalmazás alapján - az áílamminisztériumból, igazságügyminisztériumból ós legfelsőbb törvényszékről néhány magyar származású tisztviselőt vett át. Ízzel az abssoíutisztikus kormányzattól örökölt személyzettel az "uj ?l kancellária megkezdte működését. Legelső feladata az uj magyar közigazgatási és törvénykezési hatóságok és hivatalok megszervezése volt. A magyar kancellária mint a magyarországi ügyek intézésé vei megbízott udvari politikai hatóság, a magyar törvények értelmében nem volt más szervnek alárendelve, s közvetlenül az uralkodótól függött. Ferenc József rendelkezése folytán azonban a magyar kancellár 111. kancellária felterjesztései az uralkodóhoz a minisztertanács, ill. az államtanács visszaállítása után ez utóbbinak kezein mentek keresztül s azok elnökének kézjegyével ellátva kerültek hozzá;"S ugyanazon az uton kerültek vissza: a legfelsőbb elhatározást a minisztertanács ill. államtanács elnöke ellenjegyezte. A magyar kancellár tagj