Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)
tatás makSáesbe lápján ás biztosítva legyen a polgári Csigázgatáa miadea ágának fennakadás nélküli gyakorlása. A törvényaatéságok a királyi biztosok utjáa érintkeztek as Ideiglenes Közigazg&táaaal* A királyi biztosok közvetlen kapcsolatban állottak a területileg illetékes katonai kerület parancsnokságával, utján kapták meg Windischgr&tz rendeleteit s azon keresstü! lett megtenniük jelentéseiket minden politikai tárgyú ügyrfr* i A magyar szabadságharc győzelmes tavaszi előnyomulása mind kisebb térre szorította össze a wiadisehgratz-féXe közigazgatás területét, míg végül április 22-én a hadseregparancsnokaág és az ideigleaea közigazgatás elhagyta Budát ? majd az ország területét is* ir*™,^ T a J e ^ d í te /í intézésére windischgrüt^ Ideiglenes 2 * A »csáazári királyig /Habsburg tartományi/ igazgatás bevezetése Magyarországon /1849. jun,-185©*/ Windischgratznek a hadsereg főparanosnokságrél való leváltása után a bécsi minisztérium törekvése arra irányult, hogy a katonai főparancsnok kezét polgári ügyekben jobban megkösse ós magának a közigazgatá8 irányítására közvetlenebb befolyáat biztosítson* 1849* juniu8 4-én az uralkodó báró peringer Károlyt nevezte ki meghatalmazott császári biztossá, Haynau táborszernagy, hadseregparancsnok mellé a utasította ő.t, %ogy hivatali müködéaét Schwarzenberg miniszterelnök utasításai szerint azonnal kezdje meg* Geringer ezt közvetlenül megelőzőleg az osztrák belügyminisztériumban működött. AZ ostromállapotra és katonai kormányzatra való tekintettel szoros kapcsolatot kellett fenntartania a hadseregparancsnoksággal, de rendeleteit a belügyminisztériumtól kapta* Az első időszakban az osztrák polgári közigazgatás nagy nehézségekkel kutakodott: ahol nem volt császári katonaság, ott megszűnt a hatalma* A-közigazgatás kiépítésének tulajdonképpeni munkája a szabadságharc befejezése után kezdődött meg. Geringer kezdetben több olyan tisztviselőt vett maga mellé, akik már 1848 előtt is magyar kormányhatóságok szolgálatában állottak /igy Havas Józsefet, 3?orkos Mihályt, Babarczy Antalt/, izek közül a tisztviselők közül asonbaa később az ókonzervatív érzelműek visszavonultak s csupán azok maradtak meg, akik a Habsburg dinasztiát minden körülmények között hajlandók voltak kiszolgálni. likkor megkezdődött osztrák hivatalnokok áthelyezése Geringer irodájába azzal a céllal, hogy ezek segédkezzenek a hazai közigazgatás berendezkedésének a többi tartományok mintájára történő átalakításában. Mig a Windiachgrátz-féle közigazgatás magyar nyelven működött s csak a had-
