Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)

sere&jpaffenasmoksággal folytatott levelezés Tolt németnyelvű, öer inges? Imolájának hivatalos nyalva a német volt* fe^lm^er Kősponti Irodájának /Gontral Bureau des bevollmnchtigfcaa k« Clvil-Gémmissars fur Ungarn/ történelmi föladata lényegéb^a egy uj, formailag polgári, valójában az abssolutismmsjt kis®@lgllé államgépezet létesítése volt Magyarorsftágen, mint a l&baburg-birodalom egyik tartományában. Jonek következtében tevékenységének jéréaz© a szervezési éa jogszabályalkotó mmmkára* valamint a statisztikai adatgyűjtő, regisztráló munkára irányult, peringer, hogy a hivatalnoki kart "MCti«sti$SA" a forradalmi elemektől* 1349 októberében fegyelmi bisottságet állított fel, amely a következő év januárjáig mikM&tt a haditörvényszékekkel egyetértésben, AZ uj hatóságok megszervezését 1850 szeptemberében kezdték meg* gkkor nyert elfogadást az ország uj közigazgatási beosztása, ennek megfelelően 5 kerületre, 45 megyére és 265 járásra osztották as országot* V) rendőri hatóságokat szervestok meg s már 1849-b®n bevezették a csendőrség intézményét Magyarországon* A csendőrség felállításával párhuzamosan megszüntették a megyékben a pandúrok és csendblztoaok működését* Qerlnger hivatalának egyik legnehezebb szervezési feladata volt as egyénié #lvek szerinti adózás bevezetése Magyarországon, az egég£ birodalomra egységesen megállapított rendszer szerint* A telek- és házadé, jövedelemadó, bélyogilieték* fogyásatási adó és dohányegyedáruság terén bevezették as un* provizóriumot, A pénzügyminisztériumnak ezeket a rendszabályait nagyrészt a politikai hatóságok vitték korésztül, különösen as adóügy bevezetésének és szabályozásának jogszabályalkotó réssé volt peringer Cemtral-Bareau-jának feladata. Absgy a hadseregparancsnok mellett a polgári biztos Í

Soringer/, ugy álltak a katonai kerületi parancsnokok molett a kerfSlot 1 főbiztosok, /k.k. Üstriets Ober Oommissgre/ azzal a különbséggel, hogy ők nem az egész katonai kerületre., kiterjedő hatáskörrel működteki l-l polgári kerület 2*5 megyét foglalt magában', mig egy-egy katonai.. kerü 1 éthez rendsserint 3 polgári kerület tartozott* A kerületi főbiztosok irányították a polgári közigazgatást a hozzájuk utalt megyékben* ss« kir* városokban és kerületekben, saját felelősségük alatt, de a katonai kerületi parancsnokokkal állandó egyetr értésben* Működésűket - a hadi és ostromállapotra való tekintetűi - ugy kellett kifejteniük, hogy a legfelsőbb hadi és polgári kösigasgatás egysége megőriztessék a a katonai kerületi parancsnok a hadseregparancsnoktó3 kapott utasítások alapján a végrehajtó hatalmat kezében tar*:-\assa. A végrehajtó hatalmat kifelé polgári ügyökben is a katonai kerületi faranesnek képviseltet minden nyilvános hirdetményt vele egyetértésben* © általában as ő nevében kellett kiadni* A főbiztosoknak el kellett távolitaniuk minden kompromittált és "megbízhatatlan" egyént a megyei, járási és községi hivatalokból s helyűket kormánybü elemekkél betöltenlök

v Sondoskodniok kellett a iNigyar bankjegyek elkobzásáról, as,ilyenek rejtegetőit nmiMréság elé koilet* állitaniok, A birodalmi alkotmenynekm«>gf*lelőon el kellett válasz tan iok as igasságasolgáltatást a kösigasgatástél* A városok, megyék és szabad kerületiek minden: bávátalnoka alájuk volt rendelve, A főbiztosok kivétel aé.lk&l magyarok voltak, Gerlnger előtörjesetésére Hayaau