Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)

ügyek mellett /melyekben a magyar tanács illetékes/ léteznek "vegyes ügyek" /negotla mixta/ is, azaz a "Oameralia", tehát a pénzügyek, valamint a uadügyokj melyek intézésére a kamara, ill* a haditanács illetékes* A külügyekről nem is szél a törvény, mert azoknak in;égésére a magyar rendek eleve nem is támasztottak igényt* 1 törvénycikk szankcionálta a ténylegesen már régebben is fennállt helyzetet, s annak ellenére, hogy e vegyes ügyek körül több évszázados közjogi harc bontakozott ki, s az országgyűléseken sorozatosan támadták az ©Ivet /csak a XVI* században: 1576, 1578, 1582, 1583, 1587/1588, 1593, 1597, 1599ben zajlottak le heves viták az uralkodó és a rendek közt/tváltozás nem következett be. leacsak azért, mert az uralkodó minden alkalommal az 1569-1 törvénnyel érvelhetett, hanem mert a tényleges, kialakult helyzet megváltoztatására a rendednek . sem erejük, sem lehetőségük nem volt; az udvari hatóságok befolyása továbbra is érvényesült, mert az ország elfogadta - s nem tehetett mást - a külföldi segélyt, s uralkodója közös volt az örökös tartományokéval. E befolyás gyakran nemcsak a "vegyes", hanem a tisztán magyar ügyekben /negotia mere v* pure Hungarica/ is érvényesült, elsősorban a titkos tanácsé, hiszen a közjogi formák látszólagos betartása mellett is az uralkodók minden fontos határozatukban idegen tanácsosaik véleményét kérték ki. A rendiség, az államkormányzat legfőbb területeiről kiszorulván, az országgyűlést választotta - adómegajánlás! jogára támaszkodva - az idegen uralkodó elleni harca szinteréül, lm ha a törvényhozó hatalomra ilymódon jelentős befolyást gyakorolt is, sikerei főként közjogi téren, az ország, azaz a nemesség aza badságjogainak megerősítésében érvényesültek, s minthogy a végrehajtó hatalom legfőbb területeiről kiszorult, az eredmények többnyire látszólagosak voltak* /Valóságos eredményeket csak a XVII. század nemzeti függetlenségi harcai mutattak fel - ezek viszont tul is mentek a rendi kereteken*/ A magyarországi közigazgatás történetét a Habsburg-századokban tehát nem lehet elvonatkoztatni az egész birodalom kormányzatától* a/ A Magyar Tanács Az ország legfőbb kormányszervekónt közjogilag, tehát elvileg 1526 után is fennmaradt a középkori eredetű királyi ta&ács /korábban: "praelati et barones caeterique consiliarii"/, vagy ahogy I* Ferdinánd idejétől fogva nevezték: magyar tanács /consilium Hungaricum/* Tagjai voltak továbbra is az egyházi és világi főméltóságok, főtisztviselők /érsekek, püspökök, nádor, helytartó, országbíró, tárnokmester, szeméiynök, az udvari főméltóságok /ajtónálló-, ótekfogó-, pohárnok-, asztalnoki, lovász-, udvarmester/, a kancellárok, a középkori kincstartó helyett a kamaraelnök stb*/, továbbá azok, akiket az uralkodó tanácsossá kinevezett* A tanács keretei tehát nem voltak ponto« san megszabva, hol több, hol kevesebb személy vett részt a tanácsban; gyakorlatilag a legvagyonosabb és legfőbb méltósága* kat viselő főpapok és főurak váltakozó nagyságú testülete alkotta a tényleges tanácsot. Különösen, miután - főleg a XVII.