Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A forradalom és szabadságharc kormányzata(1848-1849)

- 64 d/ Szemére Bertalan miniszterelnöksége Az 0H3 hatáskörének azt a részét, amelyet az egyes minlss tériumok részleges beolvasztásával a minisztériumoktól vett át| nem a kormányzóelnökség, hanem Kossuth kormányzóéInökká történt megválasztása után az újjászervezett miniszterelnökség, Illetve az egyes minisztériumok vették át. Miniszterelnöknek Kossuth 1849. május 1-én Szemere Bertalant nevezte ki. Hatáskörét, azonkívül, hogy a minisztertanácsban a kormányzóéinak helyett ő elnökölt, pontosan nem irták körül. Szemere egyben a belügyminiszteri tárcát is betöltette, s a miniszterelnökség munkájához a belügyminisztérium személyzetét használta* f/ A minisztériumok Amint emiitettük,az egyes minisztériumok a Batthyány kormány felbomlásakor, 1848. szeptemberében nem szűntek meg, hanem a le nem mondott miniszterek /szemere és Kossuth/ és az államtitkárok vezetósóveltoTrébbra is működtek. Még az sem vezetett az egyes minisztériumok megszűnésére, hogy azok 1848 novemberétől 1849 májusáig részben az OHB-ba olvadtak bele. A minisztériumok ebben az időben is léteztek, inkább adminisztratív jellegű * feladatokkal foglalkoztak. A Szemere-kormány megalakulásával az egyes minisztériumok hatásköre újból megnövekedett. A király személye körüli minisztérium. Az udvari kancellária hatáskörét vette át. Helytelenül külügyminisztériumnak is hivták, mely nyilván onnan eredt, hogy ez a minisztérium intézte magyar részről a Habsburg-birodalom magyar ós nem magyar részeire vonatkozó közös ügyeket. Ilyen téren azonban inkább a magyar és nem magyar részek hatóságai közötti közvetítésre, s nem az ügyek érdemleges elintézésére szorítkozott. A király személye körüli miniszter ellenjegyezte továbbá a király személyes intézkedési hatáskörében /egyházi, világi méltóságok, nemesség, cimek adományozása, katonai törzstisztek kinevezése stb./ kiadott rendeleteit. A minisztériumnak elnöki ós két államtanácsosi osztálya volt. A bécsi udvar nyilt reakciós állásfoglalása után, 1848. november 13-án megszűnt. Külügyminisztérium. A Szemere-kormányban 1849» május 1-én megszűnt a király személye körüli minisztérium, helyébe az inálló magyar külügyek intézésére állították fel. Belügymi n i s z t érium. A helytartótanács megfelelő ügyosztályainak hatáskörét vette át. 1848-ban az elnökön kivül három osztálya volt: az országlászati, közigazgatási és a rendőri osztály. Az egyes "osztályok alá a következő fontosabb ügyek tartoztak: Országlászati osztály: országgyűlések, követválasztások, képviseleti rendszer, megyei és községi rendezés, unió Erdélylyel. Közigazgatási osztály: megyei, községi önkormányzat ós