Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A forradalom és szabadságharc kormányzata(1848-1849)

közigazgatás, ki- és bevándorlás, polgári alapítványok* Hsndőri osstály: rendőrség, nyomda, azinhás, inaégűgy, útlevelek, mér­tékügy, nemzetőrség, A*belügyminisztérium 1848 őséén fontosabb ügyköreit ille­tőleg az OHB-oa olvadt, s osztályai .megszűntek; A rendőri osz­tály hatáskörét az OHB keretén belül me&ísservezett országos rendőri ás nostaosztály_ vette át* aicoly különél lő hivat alkfnt, minisztériumi méretekkel működött* A szemere-kormányban újból felállították a belügyminisztérium három oaztályát ás akkor a rendőri és postaosztály hatáskörét az újonnan szervezett belügyi rendőri osztály vette át* A három meglévő osztályon kívül a belügyminisztérium még két uj osztályt kapott: az egészségügyi és a nemzetőrségi osztályt* A nemzetőrség ügyeit a Batthyány-kormány idején felsőbb szinten a hadügyminisztérium és alsóbb szinten a belügyminiss­térlum hatáskörébe utalták* Mivel a Batthyány-kormány idején a hadügyminisztert a miniszterelnök helyettesítette, a nemzetőr­ség! ügyek a miniszterelnökséghez kerültek, ahol ilyen célra megszervezték az országos nemzetőrségi haditanácsot 0 A nemzet­Őrségi haditanács 1848 decemberében a honvédügy egységealtése­kor a hadügyminisztériumba olvadt bele* Innen Szemere belügy­miniszter szorgalmazására a nemzetőrségi Ügyek 1S49 májusában újból a belügyminisztériumhoz kerültek* A belügyminisztérium alá tartozott az 1849 májusában fel­állított országos rendőrség középponti osztálya /országos rendőri hivatal/, amely nem volt azonos a belügymini8Stéríum rendőri osz­tályával, de ezoroaan együttműködött azzal* I hivatal felállítá­sával kapcaolatoa a fővárosi rendőraég államosítása és a vidéki rendőri felügyelőségek megszervezése, melynek célja a rendőrségi ügyek központosítása volt* A belügymíniaztérlum keretén belül külön hivatalként mu» ködött még az Országos statlaztikai Hivatal* pénzügymini az térium* BSegazervezése az önálló magyar pénzügy megteremtésével Eapeaelatoa* itvette nemcsak a magyar udvari kamara, hanem a bécaí udvari kamara magyar vonatkozáau pénzügyekben és bányászati ügyekben gyakorolt hatáskörét is* A minisztérium megszervezése Kossuth Lajos nevéhez fűződik. A hatáskörébe utalt ügyeknek megfelelően a következő négy főosztályra oszlott* 1. Só- és pénztári főosztály, a/ pénztári, b/ sőazállitáaí, c/ sőeladási, d/ harmincad! és pos­tai alosztályokkal* A harmincad! és postai-'losztály csak a jövedelmek kezelésével foglalkozott. 1848 dacemberében az al­osztály átvette a földmüvelés-, ipar-, kereskedelemügyi minisz­tériumtól a vámigazgatás ügyelt is, ezzel szemben a postaügye­ket az országos rendőri éa poatahivátálnak adta át* 2* Álladalmi javak főosztálya, a/ úrbéri, b/ bánáti, c/ bácsi, d/ óbudai, e/ egyházi alosztályokkal* 3* Bányászati főeaztály, 4* Adófőosztály. A pénzügyminisztérium alá tartozott a főszámvevőség, a főfizetőhivatal, a pénzbeváltóhivatal, a só- éa harmincadcsem­pészeti Ítélőszék*

Next

/
Oldalképek
Tartalom