Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A feudális felvilágusult abszolutizmus magyarországi kormányzata(1780-1848)

kinevezési jogát néhány korábban a tanács által betiltott állásraj a számvevőség vezetőjére, a helytartótanács felügyelete alatt műkSdő pénztárak igazgatójára, az ©rszáges biztosság kerületi biztosaira és e biztosok helyetteseire. Az ügyintézést az utasítás á II. József által az ügyosztályi rendszer bevezetésekor megszabott keretek között hagyta, csupán a eurrensként késelendő ügyek körét terjesztette ki, 2z az utasítás is elismerte a helytartótanácsnak azt a jogát, hogy érveit a király tudomására hozza és esetleg a nádor közbenjárását kérje, ha ugy látja, hogy a királyi rendeletek ellentétben állanak a törvényekkel, a köz javával, vagy pedig a helyi viszonyok más intézkedést kivannak. Az ilyen rendeleteket csak akkor kell végrehajtani, ha az uralkodó a felterjesztés után sem változtat rajtuk. Ha a törvényhatóságok tiltakoznak egyes rendeletek ellen, tiltakozásukat véleménye kíséretében a király elé terjesztheti. A királyi döntésekről a helytartótanácsot a magyar kancellária értesiti deorétumok utján & csak font^sabb ügyekben, vagy tiltakozó feliratra kapja a választ a király aláírásával ellátott rescriBtérnek formájában. Az örökös tartományok kormányszékeivei közvetlenül levelez, de a külföldi vonatkozású ügyeket mindig ás udvarba kell továbbítania* A helytartótanács teendőit szintén a korábbi rendelkezéseknek megfelelően szabta meg az utasítás, Legfontosabb feladata az, hogy a törvények és királyi rendeletek végrehajtására ügyeljen, a hanyag törvényhatőságokai; figyelmeztesse s ha ez sem használ, tegyen az ügyről jelentést. Ellenőrizze , hegy a főispánok pontosan tartsanak köz- és részgyülé« seket, maguk is legyenek jelen rajtuk s hajtsák végre a törvényes időben a tisztújítást* figyeljen, hogy a megyei tisztviselők teljesítsék kötelességüket, ne nyomják el a népet, az adót igazságosan vessék ki és működésükről minden év végén készítsenek számadást. A törvényhatóságok munkájáról felküldött jegyzőkönyveik alapján tájékozódik a helytartótanács• A megyei jegyzőkönyveket esetleges, megjegyzéseivel a kancelláriába küldi uralkodói jóváhagyásra, a városi jegyzőkönyveket pedig maga hagyja jóvá. A helytartótanácsnak vigyáznia kell, hogy a törvényhatóságok időben fizessék be az adót. Meg kell vizsgálnia a megyei és városi adóelszámolásokat, ellenőriznie kell a megyei házipénztárakat, ügyelnie kell arra, hogy az országos biztosság, amely a katonaság elszállásolását és ellátását, meg az adó elszámolását intézi, utasításának megfelelően járjon el. A helytartótanácsnak kötelessége élénkíteni az ország gazdasági életét, fellendíteni a mezőgazdaságot, pártolni az ipart, növelni a kül- és belkereskedelmet, fejleszteni a közlekedést* A közbiztonsággal, tűzvédelemmel, egészségüggyel is törődnie kell. A jobbágyvédelem, az úrbéri panaszok elintézése, is feladata. Foglalkoznia kell az egyházi ügyekkel, az alapítványok és a vallásalap ügyeivel, valamint a közoktatás kérdéseivel is. /AZ előbbieket az 1794-ben újjászervezett efeyházi bizottság, az utóbbiakat pedig a tanulmányi bizottság készítette elő.7 Általában a köz javát kell szolgálnia a helytartótanácsnak, őrködnie kell a király és az ország érdekein. A helytartótanácesal kapcsolatban I. Ferenc, ill. utódja idejében még két uj szakhivatal és egy bizottság megalakulásáról kell szólnunk. - 1795-ben, a helytartótanács és a kamara szétválasztásából adódott problémák végleges rendezése során