Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

előmozdítanák mind a földrajzi, mind a történeti tudományok célkitűzéseit, történjenek ezek a kutatások önállóan, vagy településtörténet, településmorfológia . stb. keretében. Bár a módszer történettudományos és a történetkutató erudieiója szükséges az adatok összegyűjtéséhez és konstrukciók elkészítéséhez, mégsem nélkülözhetők bizonyos földrajzi ismeretek* hogy a megállapítások földrajzilag is megállják a helyüket. Persze ez utóbbiak hiányából nem származhatik olyan baj, mint pl. az egyes adatok helytelen olvasásából, tehát a történettudományos felkészültség a döntő. Ezért a történeti földrajz müvelése elsősorban a történész feladata. /Persze vannak a földrajztudomány művelői között is igen jó történeti földrajzkutatók, Fodor, Gláser stb./ Mivel pedig a számbájÖvőirott források túlnyomó részben levéltárakban őriztetnek, a levéltárosra fontos szerep hárul a történeti földrajzzal kapcsolatban-. Egyrészt helyesen teszi* ha annak müveléséből ő, aki az anyaghoz korlátlanul hozzáfér, derekasan kiveszi részét, másrészt az anyag rendezésével, leltározásával és általában rendelkezésre bocsátásával nagy szolgálatot tehet a kutatás ügyének. Mindehhez ismerni kell a kutatás szempontjait, metodikáját s a számba jövő anyagot. Az alábbiakban rövid ismertetés következik a történeti földrajzi kutatások nézőpontjairól, módszeréről, ehhez csatlakozik a számbajövő forrásanyag fontosabb csoportjainak felsorolása, majd irodalmi tájékoztató. 2./ Tematika, metodika* A történeti földrajz munkása kitűzhet maga elé általános, minden tájelemet - a településtől a felszíni takarón keresztül az úthálózatig - felölelő tárgyat, mégis ilyeneket azok terjedelme és a - ráfordítandó időmennyiség miatt nem szoktak választani. Még munkak&zosMg is csak hosszú idő alatt tudna ilyen témában eredményt produkálni. A.résztémák, a megosztott tárgyak állnak tehát előtérben, amikor egy vagy több-, de nem minden tájelem célja a topográfiai rekonstrukciónak. Pl. a településeké /Csánki, Szarka/ a gyepüké /Karácsonyi, íagányi, Fodor/, a vízrajzé /Ortvay, Mikesi/, úthálózaté /Gláser/, élő'és holt falvaké egy megyében /Sinkovics/, a dűlőneveké /Szabó T.