Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

Attila/ stb. persze a kutatást nem minden esetben lehet szigorúan körülhatárolni, azután meg különösen sorozatban, egymás után megjelenő kötetek esetében a közben jelentkező ujabb kívánságok is bővíthetik a későbbi köteteket. /így Csánki V*. kötete az első kötettel szemben már földrajzi, viz stb, neveket is tartalmaz/. Kikerülhetetlenül kell történeti földrajzi kutatásokat végezni a település- és helytörténésznek, mert történeti földrajz nélkül nincs település- és helytörténet* /Szabd, Fekete Nagy, Ila, Jaké./ De ismételten ütközik ilyen problémákba és meg kell azokat oldania, mielőtt munkájában tovább menne, a történeti etimológiával foglalkozó nyelvész, a gazdaságtörténész, a jogtörténész stb, /Pais, Mellen, Kniezsa - Holub, Gerendás, * Uriszék, Urbáriumok stb./, A vonatkozó kutatás tehát részben önálló alkotás, részben településtörténeti, helytörténeti, gazdaság- és jogtörténeti, nyelvészeti stb, munkákban található. Mindenfajta történeti földrajzi vizsgálódás egyik legfontosabb feltétele az összes fennmaradt és hozzáférhető források feltárása és adataik lehető "teljes összegyűjtése. Ne feledjük el: forráskincsünk az idők folyamán hatalmas károsodásokat szenvedett, ezen kivül nagymértékben szétszóródott; még az ugyanazon területre vonatkozó anyag is a legtöbbször nem egy helyen, hanem számos bel- és külföldi levéltárban őriztetik /Holub: Zala megye története c. munkájához 53 nagy levéltárat kutatott át - köztük az 0,1.•számtalan állagával csak egynek számit - mintegy loo.ooo oklevelet olvasott el a középkorra, dolgozott a bécsi levéltárakban, Pozsonyban, Zágrábban, Galgócon és Marosvásárhelyen az ottani levéltárakban . stb./. Az eredmények - különösen régi korokra - még a meglevő összes adat alapján is hézagosak maradnak,' hát még ha nem is gyűjtünk mindent össze. Ha viszont válogatásra kényszerülünk, tegyük azt a lelőhely anyagának gazdagsága s értékelése alapján és semmi esetre se tekintsünk el pl. az•olyan forrásoktól, mint a hiteléshelyi jegyzőkönyvek, melyeknek' különleges értékéről később lesz szó. Mielőtt a munkához hozzáfognánk, kifogástalanul meg kell ismerkedni a számbajövő forráscsoportok létrejöttének céljával, a források rendeltetésével és genetikájával, valamint a