Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)
ILA BÁLINT: Történeti földrajz
nositani, tehát az utolsó keresztmetszet a mai helyzet leírása legyen, /Igaz, itt már településtörténeti és településföldrajz! problémák is jelentkeznek/. Pompás rajzot ad ilyen módszerrel Gláser a Dunántúl középkori úthálózatáról, vagy Major Jenő néhány Zala megyei falu építészeti hagyományairól, néhány település 1359 évi és mai formájáról. Ilyen módszerrel lehet pl. megállapítani a mindenkori erdős területek határát, az erdő csökkenését és a települések benyomulását az erdőbe, de ezekben az esetekben a földrajzi neveket a legtöbbször már magyarázni kell, /Pásztortelepek, szénégetők falvai,stb 0 / /Fekete Nagy, Szabó István, Gláser/, Mivel a történeti földrajz - ismételjük - egyes keresztmetszeteiben, ha azokat időben egymás után helyezzük, fejlődést ábrázol, az ember tájformáló tevékenységének fejlődését, ezért adatai végső fokon a települések kezdeteinek és fejlődésének adatai is • Segítségükkel sok esetben meg lehet állapítani az egyes települések épitésének idejét, az épitő nevét, a település birtokosát, a telepítés módját, gyakran az első telepes nevét, esetleg rendi állapotát, a település jellegét, a benne .lakok foglalkozását, megélhetési forrásait, általában a fejlődésnek fontos mozzanatait. Mivel történetünk első századaiból telepítő levelek nem maradtak ránk, a hatalmas nemzetségi és királyi területek benépesítését, telepei megépülésének korát, formáját s az építés módját stb, XII-O&V,. századi oklevelekben fennmaradt történeti földrajzi adatokból tudjuk elsősorban rekonstruálni. Itt a nevek egy része még mindig önmagáért beszél és jelentésük első pillanatra világos. /Pl, Jánosfalva, Mátéháza - János faluja,.Máténak a háza,stb./ De már ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, ki volt a névadó János, Máté stb., településtörténeti és birtoklási meg genealógiai kutatások szükségesek, Á névadók ti. lehettek a falu épitői, első lakói, de lehettek birtokosai is. Ez utóbbi esetben a település birtokosainak családfáján neveik rendszerint megtalálhatók /Szabó István, Ila/, Különösen az idegen nyelvi neveknél, legyenek azok hely- vagy földrajzi nevek, s a ma már nem használatos, éppen ezért nem közérthető névadásoknál névmagyarázatot és névfejtést kell alkalmazni, /Ilyen helynevek pl. Dabrony, Doba, Kassa, Polom, Veszverés, Keresztúr, Csékut,'
