Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

Csögle, Devecser, Apáti, Hankvágása, Vlachov stb,/ /Szabd István, Ila, Jakó/. Természetesen sok ilyen földrajzi név is van. Bár a magyarázat elsősorban a nyelvész felaetata, a történésznek kell megállapítania a nevek előfordulásait., a történeti névformákat és névváltozatokat. A nyelvi magyarázatot is csak adatként szabad kezelnie s előfordulhat, hogy más torié neti hagyományai alapján ezt az adatot nem is tudja beilleszteni tudományos konstrukciójába, hanem mellőzi vagy más módon értelmezi azt. Nincs itt tér arra, hogy az ilyen név- és szófejtések hasznos és tanulságos voltával bővebben foglalkozzunk, hivatkozunk az ide vonatkozó irodalomra: Melich, Gombocz, Németh, Pais, Kniezsa, Bárczi, Szabó Dénes stb. munkáira, a Magyar . Nyelvben, a Nyelvtud. Közleményekben, a Magyar Nyelvőrben és máshol megjelent ilyen irányú számtalan cikkre* Az alábbiakban csupán arra szorítkozunk, hogy a magyar helységnévkincs főbb csoportjait felsoroljuk, a belőlük kivonható településtörténeti hagyományokat és a nevek jelentését közöljük. A legnépesebb és leggyakoribb névcsoportokat emiitjük, a többiekre vonatkozólag utalunk az imént hivatkozott szerzőkre. 1. / Törzsnevekből és puszta személynevekből képződött helynevek: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Kürt, Gyarmat, továbbá Gömör, Miskolc, Veszprém, Doba, Győr, Dabrony, Lőrinte, Sándor, Kerepec, Krizsán stb. A legkorábban keletkezett nevek, X-XII* századi eredetűek. Puszta személynévből helynév lesz még a XIII. században is* Az . -i végű helynevek, mint Jánosi, Mihályi, Apáti névkincsünknek szintén a XI-XII. században keletkezett részei. 2. / A templomok védőszentjének nevéből képzett helynevek; Boldogasszony, Szentimre, Szentmihály, Szentmiklós, XII-XIII. , századiak. A Szentpéterur és Keresztúr névformák ugyancsak ebből az időből valók, mert a XIII. század végéig a szenteket megurazták. Ide tartoznak az ilyen névadások: Délegyház, Szolgaegyház, Kétegyház és Fehéregyház. Rendszerint előbb épült az egyház és csak körülötte kötődött meg később' a.település. Ha több település tartozott egy templomhoz, az a helységeken kivül valamely dombon állott. /Schwartz, Fekete Nagy./