Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

Itt sorolunk fel néhány olyan régebbi geográfiai-statisztikai munkát, melyek a helynévazonitáshoz máig nélkülözhetetlenek. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Bp. 1851. Korabinsky,Joh.

Mathias: Geographisch, Historisch und Produkten Lexikon. Pressburg 1786.: Lexieon universorum regni Hungáriáé locorum populosorum 1773. Pest, 192o.f Lipszky: Mappa generalis regni Hungáriáé, partiumque adnexarum..

.Pestini, 18o6. és hozzá Repertórium, Budae 1808,; L.Nagy: Notitiae PoliticoGeographico-Statisticae ...regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. Budae, 1828. L. Nagy és a Lexieon locorum megyék szerint, a többiek abc sorrendben közlik a helyneveket, még pedig az alapnevek szerint, tehát pl. Külsőböcs és Belsőböcs a Bocs, Kisborsosgyőr a Borsosgyőr alatt van közölve. Lipszky és Fényes felveszik a pusztákat is. A lexicon locorum és Lipszky megadják az-egyes helységeknek idegen /latin, német ós szláv/ neveit is, amennyiben volt ilyen, Lipszky egyben . megjelöli, hogy a Repertóriumához tartozó mappákon a keresett hely hol található. A lexicon-nak és L. Nagynak van abc soros mutatója. Megemlitjük még "1 Magyarországi vármegyék, törvényhatósági jogú, valamint rendezett tanácsú városok hivatalos neveinek jegyzéké"-t, mely az Országos Községi Törzskönyvbizottság hivatalos kiadványa. Az 1900-191Ó között megállapított hivatalos helyneveket közli megyénként füzetekben. Az egyes füzetek utolsó rovatában vannak feltüntetve azoknak az elhagyott falvaknak, pusztáknak és külterületi lakottheiyeknek nevei, melyeket jelentékenységüknél fogva továbbra is nyilvántartottak. Ezek között sok régi plpüsztult falu neve szerepel. Ha a. viz- és hegyrajzi vis zonyokat, a táj hegy- és vízrajzi arculatát akarja a kutató megrajzolni, vagy éppen a település képét, a források adatainak egy része ekkor is közvetlenül' 'felhasználható, másik részét magyarázni kell. Pl. a határjárásokban, az egyes t települések határleirásaiban vagy az ezek alapján később, néha évszázadok múlva készült un. l!

oculata revisio"-kban megmaradt nevek, folyók, hegyek, dombok, promontoriumok, utcák, terek, erdők stb. nevei közvetlen bizonyságok. Ilyenek az osztálylevelekben a falu képére, a falu határára megmaradt hagyományok. Az egyes táj elemeket itt is helyes fejlődésükben vizsgálni s a mai állapottal azo-