Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

A személyes adatokat tudományos céllal kutató kutatónak írásban nyilatkoznia kell, hogy a megismert és a birtokába jutott személyes adatokat az adatvédelmi törvény 32. §-ában előírtak szerint - csak tudományos kutatás céljára - használhatja fel, és meg kell jelölnie az adatkezelés, a tárolás helyét. A személyes adatot - mihelyt a kutatási cél megengedi anonimizálni kell. Addig is külön kell tárolni azokat az adatokat, amelyek meghatározott, vagy meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezen adatok „egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az a kutatás céljára szükséges". Nem tekinthető azonban személyes adatnak a közfeladatot ellátó szerveknél, az e szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása, és a feladatkörével összefüggő személyes adata. Az 1990. május 2-a előtt keletkezett, s a keletkezés naptári évétől számított 15 éven belüli levéltári anyagban - ideértve a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítést tartalmazó iratokat is a kutatást az iratot átadó szerv hozzájárulásával egy, e célra alakított kuratórium engedélyezi. 2002-ben tehát 1986 az az utolsó év, amely anyagában, ha nem esik az adatvédelmi törvény hatálya alá, bárki szabadon kutathat. 2003-ban természetszerűleg ez a határ 1987-re tolódik. A kutatási kérelmet elbíráló kuratóriumot a 6/1995.(VIII.3.) MKM rendelettel a művelődési és közoktatási miniszter hívta életre. 5 delegált tagból áll. Tagjait a MOL, a Politikatörténeti Intézet, az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia delegálja. A kuratórium döntési jogkörébe tartozó kutatási kérelmeket a levéltár megküldi a kuratóriumnak, és csatolja a kutatandó anyagot eredeti vagy másolati formában. A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását a kuratórium köteles írásban megindokolni. Elutasítás esetén a kutató a bírósághoz fordulhat. Az 1990. május 1. után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 30 éven belüli belső használatra, valamint a döntés-előkészítést tartalmazó anyagban az átadó szerv hozzájárulása alapján az anyagot őrző levéltár engedélyezi a kutatást. Az 1990. május 3-án keletkezett irat tehát, amennyiben nem esik az adatvédelmi törvény hatálya alá, úgy 2021-ben lesz csak engedély nélkül szabadon kutatható. A szabadon kutatható évek természetszerűleg évenként 1-et előrelépnek. 2022-ben tehát már az 1991-ben keletkezett irat is szabadon kutathatóvá válik, ha nem tartalmaz személyes adatot. A személyes adatok azonos védelmét biztosító ország kutatója számára tudományos célból, a halálozástól számított 30, a születéstől számított 90, és ha ez sem ismert, az irat keletkezésétől számított 60 év lejárta előtt is engedélyezhető a személyes adatot tartalmazó le-