Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

- 16/1994.(VII.8.) MKM - A szakmai követelmények kiadásáról (módosítva: 31/1997. (X. 31.) MKM: 9/2002. (IV. 5.)NKÖM) lehetővé tették, hogy levéltári területen a képzés felső szinten (segédlevéltáros) is folyjék. (Alföldi Vilma) 3. A LEVÉLTÁRAKRA VONATKOZÓ HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK A levéltárak munkáját és szervezetét az 1995. évi LXVI. tv. (Ltv.), és módosításai, az 1997. évi CXL. tv., valamint a 2001. évi XLIV. és LXIV. tv. egyes szakaszai határozzák meg. Az 1995. évi törvény „a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről" címet viseli. (A törvények iratkezelésre vonatkozó előírásait könyvünk első részében bemutattuk.) A törvény célul tűzi ki, hogy rendelkezései alapján: - a közfeladatot ellátó szervek irattári anyaga szakszerűen kezelt és jól használható forrásanyaggá váljék, - hogy valamennyi szerv, illetve természetes személy maradandó értékű anyaga épségben és használható állapotban a jövő nemzedék számára is fennmaradjon, - hogy a közérdekű adatok megismerése, a kutatás szabadsága, a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogokkal összhangban valósuljon meg, - valamint, hogy az államtitkot és a szolgálati titkot képező adatok védelme érvényre jusson. A korábbiakhoz képest új, hogy az Ltv. eligazítást ad a személyes adatok kezelésére és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítására is. E vonatkozásban azonban az Ltv.-t és az 1992. évi LXIII. tv.-t (az adatvédelmi törvényt) együttesen célszerű használni. A levéltárak típusai és illetékességük Az 1995. évi LXVI. tv. szerint a levéltárak két nagy csoportra oszthatók: 1. közlevéltárak, 2. magánlevéltárak. A közlevéltárak feladatai: