Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

I. IRATTANI ISMERETEK

A regesztákat nemcsak az iratok külzetére, hanem a lajstromokba, sőt a mutatókba is bevezették. A városi bírósági gyakorlatban sem különültek el az iratok a közigazgatásiaktól. Az 1780-as években megindult a szétválasztás, de csak az 1810-es években valósult meg következetesen. Az állagok, sorozatok kialakításában keveredtek a tárgyi és alaki szempontok. Az egyes ügyek besorolását meghatározhatta tárgy vagy a kezdő irat jellege (átirat, leirat, levél stb.) is. Az állagokon belül a további csoportosítás időrend, tárgy, személynév, területi vonatkozás stb. szerint történhetett. (Bakács Bernadetté) 6. IRATKEZELÉS A POLGÁRI KORBAN Az 1850-es években az iratképző szervek száma növekedett és a közigazgatás legkülönbözőbb szintjein tömeges iratképzés indult. Ennek egyik oka az volt, hogy a Bach korszak tisztviselői mindent ellenőrizni akartak, mindenről tudni akartak, és a nagyszámú iratok áttekinthetősége miatt szükség volt az irattári rendszer fejlesztésére. A polgári kor igényeinek megfelelő reformra csak a szabadságharc leverése után, az önkényuralmi kormányzat részéről és szellemében került sor. Az 1850. évi „a hivatalos ügykezelési utasítás" a magyarországi közigazgatási hatóságok számára kötelezővé tette, hogy saját használatukra irattári tervet állítsanak össze, és irataikat ennek megfelelően irattározzák. E munka megkönnyítése érdekében az utasítás melléklete egy irattári tervmintát tett közzé. Ez az első olyan klasszifikációs séma hazánkban, amely megkísérli a közigazgatási hatóságok iratait matériák szerint egységesen rendszerezni. A tervminta az állami apparátus szerkezetét vette alapul. Huszonegy irattári tárgyosztályt és mindegyiken belül több-kevesebb tárgyi alosztályt sorolt fel. Az első tárgyosztály „a császári ház", az utolsó a Jobbágyi viszony és tizedügy" címet viselte, közbül helyezkedtek el az egyes közigazgatási ágazatoknak megfelelő tárgyosztályok, a külügyektől egészen a községi ügyekig. Minden tárgy osztályon belül az első alosztály az „általános" ügyeket, a többi a „speciális" ügyeket tartalmazta. Ezek a speciális alosztályok egy-egy ágazaton belül többnyire egy egész szektort jelentettek, pl. VI. tárgyosztály: Polgári közigazgatás, VI. K.: Tűzrendészet, VI. L.: Folyamrendészet.