Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

4. Az államigazgatás napjainkban

év végén köteles olyan mérleget, illetve vagyonkimutatást készíteni, amelyből vagyoni helyzete és annak változása, a nyereség és a veszteség egyértelműen megállapítható. Betéti társaság. Olyan gazdasági társaság, ahol a társasági kötelezettségekért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, és több beltag esetén azokkal egyetemleges; legalább egy másik tag (kültag) felelőssége pedig vagyoni betétje mértékéig korlátozott. A betéti társaságot jogi szempontból egyedül a tagok eltérő felelőssége, azaz a beltagok és a kültagok megkülönböztetése választja el a közkereseti társaságtól, éppen ezért eltérő rendelkezés hiányában rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoznak. (Amint láttuk, betéti társaságot közkereseti és az 1875-ös Kereskedelmi Törvény is ismerte). Betéti társaság alapítása esetén mód nyílik üzleti vállalkozásokba való tőkebefektetésre korlátozott felelősség mellett, anélkül, hogy a vállalkozásban személyesen közre kellene működni. A társaság tevékenységében való személyes közreműködésre tehát csak a beltag köteles, viszont az üzletmenet meghatározása, a társasági ügyek vitele és a képviselet joga is csak a korlátlanul felelős beltagokat illet meg. Korlátolt felelősségű társaság. A személyegyesülések és a tőketársulások határesete a kft., amelynél még nincs értékpapír, de már jelentős üzleti vállalkozásokra irányul: olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra korlátozódik. (V.ö. 1875-ös törvény) A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság általában a néhány tagból álló (többnyire személyes, esetleg családi kapcsolatokon alapuló), kisméretű, ugyanakkor tőkeerős gazdasági vállalkozások legjellemzőbb típusa. Alapításának, üzletvitelének és szervezetének szabályozása magán viseli a tőkeegyesítő jelleget, de - a részvénytársasággal ellentétben - még erősen kötődik a tagok személyéhez, a döntések számukra átláthatók és közvetlenül ellenőrizhetők. Kft-t egy tag is alapíthat, általában azonban két vagy több tagból áll. (Mint ismeretes, bizonyos esetekben az állam, vagy valamely állami, illetve önkormányzati szerv is alapít egyes feladatok ellátására egyszemélyes kft-t, vagy részvénytársaságot.) Alapításkor tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A társasági szerződésben - a fent ismertetett általános tartalmi elemeken túl - meg kell határozni a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát; a szavazati jog mértékét és