Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

4. Az államigazgatás napjainkban

a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást; az ügyvezetés, a képviselet és cégjegyzés módját; a felügyelő bizottság tagjait stb. A Kft. szervei: a taggyűlés, az ügyvezetők, a felügyelő bizottság és a könyv­vizsgáló. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, üzletrész felosztása és bevonása, a tag kizárása, az ügyveze­tők megválasztása és visszahívása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beol­vadásának és szétválásának elhatározása, a társasági szerződés módosítása stb. A tagok a befizetett törzsbetétjük nagysága alapján megállapított számú szavazattal vehetnek részt a taggyűlésen, amely akkor határozatképes, ha azon a törzstőke le­galább fele képviselve van. A határozatokat általában a jelenlévő tagok szavazatai­nak egyszerű többségével hozzák. A taggyűlés határozatairól az ügyvezetők kötele­sek folyamatos nyilvántartást vezetni (határozatok könyve). A társaság ügyeinek in­tézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló természetes szemé­lyekből határozott időre választott egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető (vagy az ügyvezetők egyike) gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság alkalma­zottaival szemben. Az ügyvezetők kötelesek a társaság tagjairól nyilvántartást (tag­jegyzéket) vezetni, melyben fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét, törzsbetétét, to­vábbá ezen adatok esetleges változását. Kötelesek továbbá gondoskodni a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; évente elkészítik a társaság mérlegét és a vagyonkimutatást, és ezeket a taggyűlés elé terjesztik. Az ügyvezetők a társaság­gal együtt egyetemlegesen felelnek a cégbíróságnak bejelentett adatok valótlansága esetén. Részvénytársaság. Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, melynél a tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befi­zetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. A gazdasági társaságok között szervezetét és működését tekintve a rész­vénytársaság a legösszetettebb forma. A részvénytársaság tipikusan tőkeegyesülés, ahol elég merev választóvonal húzódik meg a szabályozásban a tulajdonosi jogokat gyakorló részvényesek és magát a vállalkozást és az ügyintézést végző vállalat kö­zött. A részvény a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. A részvények általában azonos tagsági jogokat biztosítanak, de törvényi felhatalmazás esetén lehetőség van

Next

/
Oldalképek
Tartalom