Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)
4. Az államigazgatás napjainkban
A törvény értelmében gazdasági társaság alapításához gazdasági szerződés (részvénytársaságnál alapszabály) szükséges, amelyet ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ebben meg kell határozni: - a társaság cégnevét és székhelyét, - a tagokat, nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével, - a társaság tevékenységi körét, - a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, - továbbá mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A társaság alapítását 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak, és a bejelentéshez csatolni kell a cégnyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott dokumentumokat. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A társaságon belül keletkezett vitákban, illetve a társaságok egymás közötti konfliktusaiban is a bíróság dönt. A cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály), valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a társaság szerveinek határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadó jogszabályokat, a társasági szerződést és a társaság más okirataiban foglaltakat. A gazdasági társaság megszűnik, ha: a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt; ha elhatározza jogutód nélkül megszűnését; ha más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más társasági formába átalakul; ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; illetve ha a bíróság felszámolási (csőd) eljárás során megszűnteti. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törvény a vállalkozások (társaságok) alábbi főbb típusait határozza meg: Közkereseti társaság. Két vagy több tag egyesülése közös gazdasági tevékenység folytatására társasági szerződés útján. A szerződésben korlátlan és egyetemleges felelősségüket rögzítik, továbbá azt, hogy a vállalkozáshoz szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják, és annak tevékenységében személyesen is közreműködnek. A tagot személyes közreműködéséért díjazás illeti meg. A nyereséget, illetve veszteséget pedig a vagyoni hozzájárulás arányában kell a tagok között felosztani. Üzletvezetésre és képviseletre általában valamennyi tag jogosult. Akit, vagy akiket a tagok ezzel a feladattal megbíznak, kötelesek intézkedéseikről a többi tagot rendszeresen tájékoztatni. A társaság ügyeiben a tagok általában szótöbbséggel határoznak. Nyilvánvaló, hogy az üzletmenettel kapcsolatos tényeket, valamint a társaság egészét érintő határozatokat írásban kell rögzíteni. A társaság az
