Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)
10. A levéltári selejtezés
tudományos, művészeti, műszaki leírások és dokumentációk; a gyártási és gyári tervek iratai. Az iratokat létrehozó szerv jellegére, fontosságára. Általában más elbírálás alá esik azoknak a fondképzőknek az iratanyaga, amely fondképzők valamely területen a fő feladatok megoldását lényegesen befolyásolják, mint azoké, amelyek csak kisebb mértékben járultak ehhez hozzá. Az előbbi fondokból csak viszonylag kevesebb, az utóbbiakból viszonylag több irat selejtezhető ki. Központi hatóság, szerv fondjában elsősorban a szabályalkotó tevékenységével kapcsolatos iratokat, ezek előkészítésére vonatkozó tárgyalások iratait kell megőrizni. Középszintű szerv iratanyagából főképp azoknak az ügyköröknek az iratait, amely ügykörökben a szervnek nem csupán a felsőbb és alsóbb hatóságok közötti közvetítő szerep jutott, hanem maga döntött. Alsóbb hatóságok fondjaiban az egyedi ügyek annyiban lehetnek fontosak, amennyiben maga intézkedett ezekben. Ezeknek az ügyeknek az iratai ugyanis máshol sehol nem fordulnak elő. Az iratanyag korára, mivel a régebbi korok megmaradt iratanyagában több az olyan adat, amely csak ott található meg, míg az újabbkori iratokban foglalt adatok általában több helyen is fellelhetők. Éppen ezért az 1867-ben és az ezt megelőzően keletkezett iratanyagban általában nem végzünk selejtezést. A fentebb említett, 1945 utáni selejtezéssel kapcsolatos jogszabályok nem selejtezhetőnek nyilvánították az 1919-ben az 1944-1945-ben keletkezett iratokat teljes egészükben, és ebbe a kategóriába sorolandók az 1956-ban keletkezett iratok is. Az adott fondképző keletkezésére, működésének szabályozására, feladatkörére vonatkozó iratokat általában nem selejtezzük ki, mivel a szerv történetét elsősorban a saját fondja dokumentálja. Az iratban foglalt adatok mennyiségére. Az irat értékét növeli, ha sűrítetten tartalmaz adatokat. Ezért értékesek általában pl. a statisztikai kimutatások, a nagyobb időszakra kiterjedő beszámolók. Ezek megőrzése azért is fontos, mert megőrzésük a részadatokat tartalmazó iratok egész sorának kiselejtezését teszi lehetővé. Az irat egyedi jellegére. Minél több példányban maradt fenn valamely azonos adatokat tartalmazó irat, értéke annál kisebb, mégha különben értékesek is a benne foglalt adatok. Pl. egy modernkori statisztikai összefoglaló önmagában értékes, mert sok adatot tartalmaz, levéltári értékét azonban csökkenti az a körülmény, hogy adatai másutt is fellelhetők.
