Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)
10. A levéltári selejtezés
Az iratok értékelése A levéltári selejtezés - miként az iratselejtezés általában - rendkívül felelősségteljes munka, amit csak a legnagyobb körültekintéssel szabad végezni. Mindenekelőtt tanulmányozni kell az átselejtezendő iratokat létrehozó szerv ügyköreit, az adott szerv más szervekkel tartott kapcsolatait, a munka megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy milyen mértékben teljes és rendezett az adott iratanyag. Az iratok megbomlott rendjét helyre kell állítani. Mindezek alapján selejtezési tervet kell kidolgozni. Ebben meg kell jelölni, hogy az adott fondképző mely ügyköreit érintő iratokat, illetőleg egy-egy ügykörön belül mely iratféleségeket kívánjuk kiselejtezni. A selejtezést csak a levéltár fenntartója, valamint a Levéltári Osztály jóváhagyása után szabad elvégezni. Esetenként a fondképző vagy a minisztérium Levéltári Osztálya rendeli el egyes fondok átselejtezését. Ilyenkor selejtezési utasítás kiadására kerül sor, amelynek kidolgozása során ugyanazok a szempontok érvényesülnek, mint a selejtezési terv esetében. Olyan levéltári anyagot, amelynek selejtezését érvényes utasítás szabályozza, csak annak alapján szabad selejtezni. Mind a selejtezési terv, mind pedig a selejtezési utasítás kidolgozásánál figyelembe kell venni az adott fond adott évkörű iratainak selejtezésére vonatkozóan korábban kiadott iratselejtezési utasításokat és rendelkezéseket, (185/1951. (X. 23.) MT., 45/1958. (VII. 30.) Korm. sz. rendelet, 1/1960. (TK 10.) KE sz. utasítás, az 1969. évi 27. tvr. nyomán kiadott iratkezelési szabályzatok szerint készült iratkezelési szabályzatokat és irattári terveket. Az említett előírásokkal összhangban az iratok selejtezés szempontjából való értékelése során a következőkre kell különös figyelemmel lenni: - Az irat tartalmára. Nem selejtezhetők a fontos történelmi eseményekre, vagy történelmi személyekre vonatkozó iratok; a magyar társadalom állapotára (közegészségügyre, közoktatásügyre, közművelődésügyre, közbiztonságra, erkölcsi helyzetére, életkörülményeire), a társadalom mozgására (politikai, társadalmi, nemzetiségi szervezetekre, mozgalmakra, választásokra, népszavazásokra), a külföldön élő magyarok helyzetére vonatkozó feljegyzések, tájékoztatások, javaslatok, programok; a törvényhozás, a kormányzat, a bíráskodás, a nemzetbiztonság, a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági élet alapvető dokumentumai; a
