Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

6. Iratkezelés a polgári korban (1850-1945)

1867 után a minisztériumokban az iratokat nem lajstromozták, hanem kútfők, tételek vagy csak tárgyi tételek rendjében csoportosították, és ezen belül az alapszámok növekvő rendjében helyezték irattárba. Az előbbi rendszert alkalmazta a Belügyminisztérium az alábbi példa szerint. Magyar Országos Levéltár K 150. Belügyminisztérium, Általános iratok 1897-től I. kútfő: Törvényelőkészítés 1. tétel: Közjog 2. tétel: Közigazgatás 3. tétel: Rendészet 4. tétel: Statisztika 5. tétel: Gyámügy III. kútfő: Vármegyei és községi igazgatás 1. tétel: Tisztviselők elleni panaszok 2. tétel: Állások betöltése 3. tétel: Szabadság ügyek Ennek megfelelően a levéltári jelzet: 1897-111.3.-68 „N" szabadsága A Földművelés-, Ipar-, Kereskedelemügyi, Közmunka- és Közlekedésügyi, Földművelésügyi stb. Minisztériumban az irattári rendezés alapegysége a tétel volt. Ezek rendszerét tárgyi alapon alakították ki, így nem változtak a hivatalok átszervezése esetén sem. A levéltári jelzetre példa: K 173. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Út- és vízépítészeti szakosztály év tétel alapszám 1868 3 5222 1872 3 4178 1877 3 7580 1880 3 15429