Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)
6. Iratkezelés a polgári korban (1850-1945)
Hasonló rendszert alkalmaztak Budapesten a tanácsi (majd polgármesteri) ügyosztályok iratainál. Alapszámos rendszerű, központi iktatás folyt, majd elintézés után az iratokat az ügyosztályok számának megfelelő kútfőkbe csoportosították, és ezen belül az alapszámok növekvő rendjében helyezték el. Az említett „Vármegyei ügyviteli szabályzat" előírta az évenként megújuló alapszámos iktatást, az irattározást azonban kétféle módon tette lehetővé: a/ évek, alapszámok növekvő rendjében b/ a szakosztályoknak megfelelő kútfők rendszerében A kútfőket mindkét esetben római számokkal jelölték. Példák: a/ Szabolcs vármegye alispánjának iratai 7623/1909. (alapszám) 8561/1909. (iktatószám) Letelepedési törvénytervezet 21185/1917. (alapszám) 24567/1917. (iktatószám) Gyakornok kinevezése b/ Győr vármegye alispánjának iratai VIII. kútfő 23/1900. (alapszám) 96/1900. (iktatószám) Adománygyűjtés szoborra IX. kútfő 9/1900. (alapszám) 96/1900. (iktatószám) Gyógyszertárak vizsgálata Budapest, tanácsi ügyosztályi iratok VII. üo. (kútfő) száma 273/1898. (alapszám) 5921/1898. (iktatószám) Budai Dalárda ügye Az irat jelzeténél az évet, kútfőt és/vagy tételszámot kell meghatározni. Példa a „b" variációnál: Irattári jelzet: VIII. kútfő 23/1900. alapszám Levéltári jelzet: IV. 404.a. VIII. kútfő 23/1900. alapszám Raktári jelzet: I. raktár, 4. polc IV. 404.a. VIII. kútfő 23/1900. alapszám Iktatószám: 96/1900.
