Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

- a tagokat nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével, - a társaság tevékenységi körét, - a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, - továbbá mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A társaság alapítását 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak, s a beje­lentéshez csatolni kell a cégnyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott do­kumentumokat. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A tár­saságon belül keletkezett vitákban, illetve a társaságok egymás közötti konfliktusaiban is a bíróság dönt. Fontos eleme tehát a törvénynek, hogy a korábbi államigazgatás­hatósági felügyeletet megszüntetve, a törvényességi felügyelet ellátását a cégnyilván­tartást vezető bíróságra bízza. Ennek keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály), valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vo­natkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a társaság szer­veinek a határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányuló jog­szabályokat, a társasági szerződést és a társaság más okirataiban foglaltakat. Az üzleti élet biztonságát és a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja, hogy a cégbírósághoz bejelentett tények és adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetők. (A cégbíróság működését és a cégek regisztrálásának szabályait az 1991. évi LXV. tv. szabályozta.) Az általános törvényességi felügyelet keretébe nem tartozó, és speciális szakismereteket igénylő egyéb ügyek (adó, építésrendészet, környezetvédelem, munkavédelem, tűzvé­delem stb.) ellenőrzése és felügyelete természetesen továbbra is az államigazgatási szervek (egyes esetekben a bíróság) feladata. A gazdasági társaság megszűnik, ha: a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt; elhatározza jogutód nélküli megszűnését; más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más társasági formába átalakul; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a bíróság felszámolási (csőd) eljárás során megszünteti. Ez utóbbi eljárást - a keletkezett iratokkal kapcsolatos teendőkre is kitérve — az 1993. évi LXXXI. tör­vénnyel módosított 1991. évi IL. törvény szabályozza. A gazdasági társaság a cégjegy­zékből történt törléssel szűnik meg. A törvény a néhány fős személy-egyesülések jelentős vagyoni kötöttséggel és kockázatvállalással járó társulási formáitól az általában anonim, rendkívül mobil, s vi­szonylag csekély személyi kockázatvállalással járó tőkeegyesítési formákig a vállalko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom