Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

zások (társulások) alábbi főbb típusait határozza meg: Közkereseti társaság. Két vagy több tag egyesülése közös gazdasági tevékeny­ség folytatására társasági szerződés útján. A szerződésben korlátlan és egyetemleges felelősségüket rögzítik, továbbá azt, hogy a vállalkozáshoz szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják, s annak tevékenységében személyesen is közreműködnek. A tagot személyes közreműködéséért díjazás illeti meg, a nyereséget, illetve veszteséget pedig a vagyoni hozzájárulás arányában kell a tagok között felosztani. A közkereseti társaság belső jogviszonya, üzletvezetése és képviselete külső felekkel szemben — mé­reteinek megfelelően — differenciálatlan. Üzletvezetésre és képviseletre általában va­lamennyi tag jogosult. Akit vagy akiket a tagok ezzel a feladattal megbíznak, kötelesek intézkedéseikről a többi tagot rendszeresen tájékoztatni. A társaság ügyeiben a tagok általában szótöbbséggel határoznak. Nyilvánvaló, hogy az üzletmenettel kapcsolatos tényeket, valamint a társaság egészét érintő határozatokat írásban kell rögzíteni. A társa­ság az év végén köteles olyan mérleget, illetve vagyonkimutatást készíteni, amelyből vagyoni helyzete és annak változása, a nyereség és a veszteség egyértelműen megálla­pítható. Betéti társaság. Olyan gazdasági társaság, ahol a társasági kötelezettségekért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, és több beltag esetén azokkal egyetemle­ges; legalább egy másik tag (kültag) felelőssége pedig vagyoni betétje mértékéig korlá­tozott. A betéti társaságot jogi szempontból egyedül a tagok eltérő felelőssége, azaz a beltagok és a kültagok megkülönböztetése választja el a közkereseti társaságtól, éppen ezért eltérő rendelkezés hiányában rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoznak. (A betéti társaságot az 1875-ös Kereskedelmi Törvény is ismerte, s a mostani szabályozás magá­ban foglalja az 1930. évi V. törvényben kodifikált csendestársaság legfontosabb ismér­veit is.) Betéti társaság alapítása esetén mód nyílik üzleti vállalkozásokba való tőkebe­fektetésre korlátozott felelősség mellett, anélkül, hogy a vállalkozásban személyesen közre kellene működni. A társaság tevékenységében való személyes közreműködésre tehát csak a beltag köteles, viszont az üzletmenet meghatározása, a társasági ügyek vi­tele és a képviselet joga is csak a korlátlanul felelős beltagokat illet meg. Korlátolt felelősségű társaság. A személy-egyesülések és a tőketársulások határ­esete a Kft, amelynél még nincs értékpapír, de már jelentős üzleti vállalkozásokra irá­nyul. Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom