Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

púinak, mely szabályok, követelmények széles körben ismertek — tankönyvünk is külön fejezetben, részletesen foglalkozik velük — ezért a továbbiakban csak a korábbi szabályozástól eltérő intézkedéseket ismertetjük. A Ltv. kiadásának célja biztosítani, hogy a) a közfeladatot ellátó szervek irattári anyaga — ügyviteli és levéltári érdekekre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának elvére tekintettel — szakszerűen kezelt és rendszerezett, jól használható forrásanyaggá váljék; b) bármely szerv irattári anyagának, továbbá a természetes személyek irathagyatékának maradandó értékű része — a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagként vagy védett levéltári anyagként — épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon; c) a levéltári anyag használata során a közérdekű adatok megismerését és a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjogok érvényesítése a személyiséghez és a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogok védelmével együtt valósuljon meg; d) az államtitkot és a szolgálati titkot képező adatok védelme érvényre juthasson. (Ltv. l.§) A fenti célok megvalósítása érdekében a törvény hatálya kiterjed: a) a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagára; b) a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári anyagára; c) a közlevéltárakban őrzött levéltári anyagra; d) a nyilvános magánlevéltárakban őrzött levéltári anyagra; e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó szervek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratra. (Ltv. 2. §) A fentiekből jól látszik, hogy az 1969. évi 27-es tvr.-hez és végrehajtási utasításaihoz képest az új levéltári törvény, az 1989-1990-ben bekövetkezett gazdaságitársadalmi, valamint politikai és hatalmi változásokkal összhangban, azok hatására a korábbiaknál lényegesen pontosabban és differenciáltabban határozta meg mind céljait, mind hatályának körét. Ez tükröződik olyan új fogalmaknak a bevezetésében, mint a közirat, közfeladatot ellátó szerv maradandó értékű iratai, illetve a magánirat. Az új fogalmak az iratképző szervek/szervezetek körében is lényegesen pontosabb besorolás-