Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)
III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK
Az így felgyűlt hatalmas irattömeg elhelyezésére az Országos Levéltár nem rendelkezett megfelelő épülettel. A budai várbeli Belügyminisztérium, - a volt helytartótanács - kisebb nagyobb helyiségeiben nyert elhelyezést a magyar történelem páratlan értékű forrásanyaga. Már az Országos Levéltár újjászervezésekor fölmerült egy önálló levéltári épület létrehozásának terve. Erre vonatkozóan 1899-ben elvi döntés is született, a megvalósulására azonban még sokat kellett várni. Pauler Gyula a részletes építési programot is kidolgozta, ennek ellenére csak 191 l-ben adták meg az engedélyt az építkezés előkészítésére. A levéltár létszáma is elmaradt a szükségestől. 1875-ben 15 státus állt rendelkezésre, a következő megoszlásban: 1 országos levéltárnok, 3 allevéltárnok, 2 segédhivatali igazgató, 1 lajstromozó, 6 hivataltiszt és 3 szolga. A következő években a kincstári levéltárak személyzetével 22 főre emelkedett a létszám. Pauler személyzeti politikájának fö célja az volt, hogy a Magyar Országos Levéltár tudományos jellegét ,e vonatkozásban is megteremtse. Törekvésének sikerét mutatja, hogy míg 1875-ben rajta kívül csak egy tudományosan képzett munkatárs (Jakab Elek) dolgozott az intézményben, addig 1899ben már 12, akik közül heten a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak, vagy később azzá lettek. (Pauler Gyula, Óváry Lipót, Tasnádi Nagy Gyula, Csánki Dezső, Barabás Samu, Komáromy András, Tagányi Károly). Pauler gyökeresen át kívánta alakítani a Magyar Országos Levéltár iratanyagának történetileg kialakult, szerves tagolódását. Az addigi öt iratőrző osztály (kancellárjai, magyar helytartótanácsi, erdélyi fókormányzéki, kincstári és kúriai) átrendezésével a magyar történelem fö korszakai szerint négy osztályba tervezte besorolni a levéltár anyagát a következő módon: I. Diplomatikai osztály (1526-ig), II. Történelmi osztály (1526-1723 közt, és a későbbi történeti iratok), III. Erdélyi osztály (a II. osztályba tartozók kivételével), IV. Magyarországi osztály (1723 utáni iratok, a II. osztályba tartozók kivételével). Az átrendezés során az egy tárgyra vonatkozó iratok összevonását is tervbe vették. Ennek végrehajtása szerencsére csak részben valósult meg: az 1526 előtt keletkezett iratanyag Óváry Lipót által végzett és irányított összegyűjtésével kialakult a ma is létező Diplomatikai Levéltár magja. Az intézmény többi osztálya lényegében változatlan szervezetben működött tovább. Pauler irányításával 1882-ben állandó kiállítás nyílt a
