Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

- az állampolgár szabadságjogai, - a gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja, - az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok és - az állampolgárok egyenjogúsága. Az állampolgárok szabadságjogainak két alcsoportját különböztetjük meg. Az egyik az állampolgárok politikai szabadságjogai vagy az ún. kollektív szabadságjogok. Idetartoznak különösen: - az egyesülési és gyülekezési jog, - a szólás- és sajtószabadság és - a lelkiismereti szabadság. A másik alcsoportot az ún. személyi szabadságjogok alkotják, amelyek közül a legfontosabbak: - a személyi sérthetetlenség, , - a levéltitok sérthetetlensége és - a lakás sérthetetlensége. A szabadságjogoknak két közös jellemvonása emelhető ki. Az egyik, hogy a jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak. A másik, hogy a jogok mindegyikénél a biztosítékok döntően jogi biztosítékok. A gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja tartalmazza: a munkához, a pihenéshez, az egészséghez, a szociális biztonsághoz és a művelődéshez való jogot. Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok közé tartozik a választójog, a panaszjog, az igazságszolgáltatásban, a képviseleti szervek tevékenységében való részvétel, a népszavazás, a falugyűlések, stb. Utolsóként szerepel az állampolgárok egyenjogúsága, mint jog. E jogcsoportnak nincsen katalógusa, a jogegyenlőség ugyanis olyan alkotmányos alapelv, amely meghatározott tartalommal az egész jogrendszert áthatja. (Müller Veronika)