Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)
ma még hatályban lévő, de tovább már nem alkotható jogszabályok közül a törvényerejű rendeleteket a kihirdetésük évével és arab sorszámmal, az államtitkári rendelkezéseket pedig a miniszteri rendelethez hasonló módon jelölték. A jogágak A jog, mint láttuk, nem egyszerűen csak magatartási szabály, hanem azoknak a rendszere, E szabályok logikus rendben épülnek fel, és függnek össze egymással, vagyis rendszert, jogrendszert alkotnak. A jogrendszer annak megfelelően, hogy az adott jog mely magatartási szabályokat közvetíti, mely jogviszonyokat különít el objektív ismérvek alapján, jogágatok bomlik, és megfordítva: az egyes jogágakból tevődik össze egységes jogrendszerré, joggá, mint egésszé. A magyar belső jogrendszer az alábbi két fő jogágra bontható: s - polgári jog (régen magánjog), - közjog. A polgári jog ágai: személyi jog, tulajdonjog, öröklési jog, a szellemi alkotások joga, stb. A közjog ágai: alkotmányjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetőjog, bírói eljárások jogai, stb. - A polgári jogi jogviszonyok szabályozásának jellemzője a jogviszony alanyainak mellérendeltségi helyzete, a jogviszony létrejöttéhez szükséges szabad elhatározás és a jogviszony konkrét tartalmának, nevezetesen a kötelezettségek mértékének szabad meghatározása. - A közjogi jogviszonyoknál az állam beavatkozása közvetlen, és rendelkezési joga az egyéni akarattól többé-kevésbé független. Az alkotmányjog a jogágak élén helyezkedik el, és az alkotmány rendelkezései folytán kötelező jogviszonyokat öleli fel. A magyar alkotmányjog a Magyar Köztársaság állami és társadalmi rendjére, kormányzati szerveire és államszervezetére, az alapvető állampolgári jogokra vonatkozó jogszabályok összessége. Legfőbb forrása az alkotmánytörvény és az alkotmány végrehajtását közvetlenül szabályozó törvények. Az alkotmányjog viszont szakjogágként is helyet foglal a jogrendszerben, amennyiben minden, az államhatalom szervezetét, gyakorlását, szabályozó jogforrás az alkotmányjog része (választójog, állampolgárság, népszavazás, parlamenti jog, stb.). Az alkotmányjog sajátos nézőpontjából az állampolgári jogok az alábbiak:
