Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

elsajátító írnok tudását értjük, hanem az író-olvasó rétegnek azt a tudását, amely magában foglalja nemcsak a betűk kivitelezésének képességét, hanem önálló fogalmazási, sőt az ügyintézési. A kancelláriai munka és az önállóan alkotott irodalmi mű természetesen lehetett egy és ugyanazon ember tevékenységének eredménye. Hiszen a külföldi egyetemen tanult P. mester (Anonymus), aki III. Béla király kancelláriájának jegyzője volt, egyaránt értett a kancelláriai munkához és ahhoz, hogy irodalmi formában páratlan önállósággal megírja a magyarok eredetét (Gesta Hungarorum). A későbbi korból elég talán a krónikaíró Tótsolymosi Apród Jánosi, vagy a Hunyadiak kancelláriájában tevékenykedő Vitéz Jánosi, Ianus Pannoniusi emlegetni. Ám az ő sorukba tartoznak a királyi kancellária azon tagjai is, akik ha nem is jutottak el a krónikaírásig, azonban képesek lettek volna rá. A XIII. századig még kizárólag az egyházi pályán lehetett írniolvasni tudó emberrel találkozni, a XIV. századtól kezdve azonban megjelennek a világi értelmiség első hírnökei, hogy végül ne csak a kancelláriában, hanem az irodalom területén is helyet foglaljanak. Ilyen volt Thuróczy János, aki az udvari kancelláriai tevékenysége mellett képes volt krónikát írni, amelyben kitűnően jellemezte magát a Jegyzők gyors és szellemes tolla" kitétellel. Hiszen az értelmiségieknek nemcsak a gyors irás-techni kajára, de az értelmes szellemi munkájára is szüksége van a társadalomnak. (Érszegi Géza, Szűcs László) 2. AZ IRAT ÉS AZ IRATTAN Az irat fogalma Az írás műveletének terméke az irat. A vonatkozó jogszabályok megfogalmazása szerint irat minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat kivételével amely valamely szerv, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármely anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Ebben a megfogalmazásban a „bármely anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással" kitétel nyilvánvalóan arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a számítógépre vitt, lemezen, hangszalagon, filmen, fényképen,