Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

adóhivatalokat és a fegyveres testületeket. A városok élére a kinevezett polgármesterek kerültek. Szigorú központosítás, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszony jellemezte a közigazgatást, minden szervezet egyszemélyes vezetés alatt állt. A választópolgárság helyét a községtanács foglalta el, és 1853-ig a városok bíráskodási joggal sem rendelkeztek. Mind a megyék, mind a városok jogait 1861 -ben visszaállították. Igazságszolgáltatás szervei Rendes bíróságok A jogszolgáltatás irányításának legmagasabb fóruma a Bécsben székelő Igazságügyminisztérium volt, a legmagasabb bírói fórum pedig a legfőbb ítélőszék. A legfőbb ítélőszék a hétszemélyes tábla helyét foglalta el. Magyarországon az öt kerületben működő JŐtörvényszékek következtek a hierarchiában. A főtörvényszékek alatt működtek az országos törvényszékek, amelyek a megyei és a privilegizált kerületi sedriák, valamint a szabad királyi városok törvényszékeinek korábbi funkcióit vették át, és kerületenként működtek. A következő szint a csökkentett hatáskörű megyei törvényszék volt, míg ez alatt járásbíróságok alakultak. 1850-1854 közt társas járásbíróságokat szerveztek, melyek illetékesek voltak a városok ügyeiben is. 1854-től e feladatokat a városilag kiküldött bíróságok látták el. Külön bíróságok A rendes bíróságok mellett működtek a hoditön'ényszékek, amelyeknek katonai ügyeken kívül a felségsértést, a lázadást elkövető polgári személyek ügyeiben is szerepük volt. Az úrbéri bíróságokat az 1853-ban kiadott Úrbéri Pátens hozta létre, az úrbériség megszüntetése következtében a volt jobbágyok és a volt földesurak közt felmerülő vitás kérdések rendezésére felállított külön bírósági szervezet volt. Paritásos alapon fele részben a bírói, fele részben közigazgatási személyzetből állították össze, a belügyminiszter és az igazságügyminiszter közös felügyelete alatt. A pátens kiadása után két évvel, 1855-ben került sor a háromfokú bírói szervezet felállítására. A legmagasabb úrbéri bíróság a Bécsben székelő Legfőbb Úrbéri Törvényszék volt, amelynek a joghatósága nemcsak Magyarországra, hanem Horvátországra, Szlavóniára, a Szerb Vajdaságra és Erdélyre is kiterjedt. Másodfokú fellebbviteli bíróságot kerületenként, tartományonként állítottak fel, székhelyük a főtörvényszékkel volt megegyező, ezek voltak az úrbéri fötön>ényszékek. Az