Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

melyek élén katonai parancsnokok álltak. Haynau magyarországi uralma idején mellettük a polgári ügyek vezetésére miniszteri biztosokat neveztek ki. Haynau rendszerének bukása után megkezdődött az ország közigazgatási szervezetének kiépítése, melyet az 1850-es években a többszöri átszervezés jellemzett. Az uralkodó három célt tartott szem előtt: - a szabadságharc megtorlása - az osztrák központosítás elősegítése - polgári elemek beépítése. Központi szervek A polgári ügyek élén 1849-től Geringer állt császári biztosként, akinek hivatalát Bach belügyminiszter 1850. évi rendeletével Helytartósággá, szervezte át. 1851-1853 közt ügyeit a Magyarországi Helytartóság, melyet 1852-től a császár nagybátyja, Albrecht főherceg Katonai és Polgári Kormányának rendeltek alá. Utóbbi 1856-ig működött, de az egységes Helytartóságot 1853-ban felszámolták. 1856-1860 közt a polgári közigazgatás szerve a Magyarországi Főkormány lett, amit 1860-ban egy évre ismét Helytartóság váltott fel. 1861-ben az ismert politikai változások következtében visszaállították a régi kormányszerveket: - a helytartótanácsot - a kamarát - a kancelláriát. Területi szervek Haynau távozása után megszüntették a katonai és polgári közigazgatás kettősségét és Pest, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad székhellyel kerületi kormányzatokat hoztak létre. Ezek 1853-ig működtek, amikor a központi helytartóság feloszlatásával helyükön helytartósági osztályok alakultak (1860-ig). Minden megye élére - megszüntetve a vármegyék autonómiáját - megyefőnököt neveztek ki, a járásokat a császári és királyi szolgabírák vezették. A járások székhelyeit ekkor állandósították, mivel a székhelyeken szervezték meg a járásbíróságokat, az