Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

- A legfelsőbb fórum a hétszemélyes fotörvényszék volt. - Vésztön'ényszék részben katonai, részben polgári tagokból állt. A vádat a közvádíó képviselte, akit a honvédelmi bizottmány nevezett ki. A vésztörvényszékektől nem lehetett felsőbb fórumhoz fellebbezni, azok ítéleteit azonnal végrehajtották. Az abszolutizmus államszervezete A szabadságharc leverése után a magyar állam törvényhozási, igazgatási és bírói szervezetét teljesen felszámolták. Az államrendszerre vonatkozó pátensek közül első az Olmützi-kiáltvány (alkotmány), amelyet még 1849. március 4-én bocsátott ki a császár. Ez a kiáltvány megszüntette Magyarország önállóságát, mint tartományt bekebelezte az egységes osztrák birodalomba. Alfréd Windischgratz a császári seregek főparancsnoka már 1848 decemberétől a megszállt magyar területek közigazgatásának irányítására különböző kormányszerveket hozott létre. E rövid életű közigazgatási szervezetek az 1848 előtti hagyományokra épültek. Pest-Buda elfoglalása után 1849. január 12-én rendelték el a „m. kir. Ideiglenes polgári közigazgatás " megszervezését. Az új kormányszervnek kellett tehermentesítenie a hadseregfoparancsnokság politikai-közigazgatási osztályának munkáját. Ezt a hatóságot a volt helytartótanács mintájára szervezte meg a vezetőjének kinevezett Szőgyény László volt kancellár, azonban annak ügykörének csak egy részét kapta meg az új hivatal. A hatóság működése 1849. április 22-én megszűnt. Magyarországnak a Habsburg Monarchiába való teljes beolvasztására azonban csak a szabadságharc leverése után kerülhetett sor. Ekkor épült ki Magyarországon az új önkényuralmi kormányzati rendszer. Az ország területe is módosult. A horvátok által megszállva tartott Muraközt hivatalosan Horvátországhoz csatolták, Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó vármegyékből külön koronatartományt alakítottak, a bécsi kormánynak közvetlenül alárendelve „Szerb Vajdaság és Temesi Bánság" néven. Megszűnt Magyarország és Horvátország közötti közjogi kapcsolat és újra önálló lett Erdély is. Az államszervezet megszüntetését követően az ország megmaradt területét öt katonai kerületre osztották, Pest-Buda, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad székhellyel,