Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

voltak rá - katolikus szerzetesek is a török megszállta területen. Erdélyben Európában egyedülálló módon, rendkívül hamar terjedt el, majd élt tovább egymás mellett a négy legfontosabb felekezet. Ismeretes, hogy 1568 után Erdélyben „bevett felekezet" lett a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius, de nem akadályozták a román ortodox kolostorok, a keleti egyház működését sem. Az Erdélyi Fejedelemség léte, és a Habsburg Birodalom nyugat-európai érdekeltsége együttesen biztosítottak lehetőséget arra, hogy a szabad vallásgyakorlat a XVII. században egyre szélesebben érvényesüljön. Természetesen működött a „cuius regio, eius religio" elve, de már 1606-ban bécsi béke biztosította a nemesek, városok és a végvári katonák számára a szabad vallásgyakorlatot, majd 1608-tól a protestáns egyházi önkormányzat is hivatalos elismerést kapott. Az 1620-1622-es nikolsburgi béke lényegében a fentieket erősítette meg, majd 1645-ben a linzi béke kimondta, hogy a templomok és egyházi épületek a vallásszabadság részét képezik, tehát nem tartoznak a nemesi birtokhoz. Az 1670-es években megerősödő Lipót-i abszolutizmus hozza el a vallási ellentétek erőszakosabb szakaszát, amely a török kiűzése után erős rekatolizációval jár és a protestáns felekezetek visszaszorítását tűzi ki célul. E törekvés a XVIII. században katolikus szempontból jelentős sikereket könyvelhet el, amelyet természetesen a hazai protestáns egyházak az elnyomatás koraként élnek meg. A bécsi udvarnak is el kell fogadnia a XVIII. században fejlődésnek induló Magyarországon a protestáns felekezetek létét és az 1735-ös Carolina Resolutio ezt már törvényben is szabályozta, de úgy, hogy fenntartja a katolikus egyház dominantiáját és a protestánsokra nézve sérelmes rendelkezéseket tart hatályban. A vallási ellentétek kora ezért változatlanul él tovább a XVIII. században és korszakváltást csak a századvége hoz a felvilágosult abszolutizmus időszakában II. József 178l-es türelmi rendeletével, s majd később ennek hivatalossá tételével, az 1791. évi XXVI. tc. elfogadásával. A római katolikus egyházi igazgatás és szétesése a XVII. század elejéig A katolikus egyház Magyarországon a reformáció gyors elterjedése és a török Hódoltság egyre szélesebb kiterjedése következtében lényegében a XVI. század egész folyamán defenzívában volt és folyamatosan vesztett el egyre többet befolyásából,