Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

1. Római katolikus, amelyet éppen e szazadokban sokszor illetnek a pápista névvel. 2. Görög katolikus, vagy más néven egyesült keleti ritusú (graeci rítus unitus). 3. Görögkeleti, vagy más néven ortodox, amelyet a latin szertartású katolikusok sokszor nem egyesült keleti ritusúnak neveztek (graeci rítus non unitus). A protestás vallásokhoz tartozó felekezetek közül a legfontosabbak az 4. Evangélikus, más néven lutheránus egyház, amelyet ágostai hitvallásúnak is neveznek az Augsburgi hitvallás nevének magyar fordítása alapján. 5. Református vagy kálvinista, amelyet svájci eredete miatt helvét hitvallásnak neveznek. A magyar forrásszövegekben oly gyakran használt ev.ref. rövidítés evangéliumi reformátust jelent. 6. Unitárius vagy antitrinitárius, amely kifejezi a Szentháromság tanának elvetését. Ezt a felekezetet a korai forrásszövegekben sokszor ariánusként is említik, utalva a korai kereszténység egyik fo krisztológiai hitvitájára, amelynek során Arius követői elvetették Krisztus isteni mivoltáról szóló tanítást. 7. Anabaptisták vagy újrakeresztelők, akik nem bevett felekezetként csekély számban, de éltek a korabeli Magyarországon és Erdélyben s tanításukban a felnőtt korban való keresztelés fontosságát hangsúlyozták. A hasonló elveket valló baptisták a XIX. században hozták létre hivatalosan elismert egyházukat Magyarországon. 8. A szombatosok, más néven sabatáriusok vagy abrahamisták az erdélyi egyháztörténelem és a felekezeti fejlődés egy kis létszámú és rendkívül sajátos csoportját alkotják, akik a XVII. század első harmadában relatív szabadságot élveztek Erdélyben, de 1693 után helyzetük ott is lehetetlenné vált és csak mint nem bevett felekezet létezett tovább. 9. Nem keresztényként legfontosabb a zsidó, vagy izraelita felekezet megemlítése, amelyet inkább a reformkori forrásokban sokszor Mózes vallásúak névvel illettek. A vizsgált korszak egyházigazgatásának kiépüléséhez elkerülhetetlen röviden említeni azt a jogi hátteret, amelyek között a legkülönbözőbb felekezetek kifejthették működésüket Magyarországon. A török támadás következtében három részre szakadt országrészekben más-más lehetőségek álltak a régi vagy új felekezetek rendelkezésére. A Hódoltságban a török közigazgatást bizonyos értelemben vallási közömbösség jellemezte, így lehetőség volt az új vallások terjesztésére, de ugyanígy működhettek - ha képesek