Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)
II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET
(Esztergom, Pápóc, Pozsony, Gyulafehérvár stb.) A török korban valamennyi megsemmisült. c) koldulórendek: domonkosok (Buda, Pest, Székesfehérvár, Vasvár, Mesztegnyő, Simontornya stb.) ferencesek (Eger, Szeged, Mátraverebély, Szécsény, Esztergom, Szentendre, Gyöngyös, Baja stb.) A török időkben is folyamatosan működtek a Hódoltságban. minoriták A ferencesek könnyített ága. (Gödöllő, Miskolc, Nyírbátor, Eger, Arad, Szeged stb.) kapucinusok Szintén a ferencesekből váltak ki. (Bazin, Pozsony, Mór, Bodajk, Tata, Tokaj stb.) karmeliták (Buda, Eperjes, Pécs, Győr stb. d) lovagrendek: Johanniták (Esztergom, Győr, Buda-Felhévíz stb.) Utóda: a XVI. századtól a Máltai Lovagrend templomosok Szent Lázár lovagjai német lovagrend Egyházi igazgatás Magyarországon a XVI-XVH. században A hazai egyháztörténeti kutatások egyik leggyakrabban vizsgált korszaka a címben jelzett időszak, hiszen ez már valamennyi magyarországi felekezet számára fontos periódus, mivel a reformáció kezdete után éppen a XVII. századra alakul ki. Ekkor jön létre az az egyházszervezeti struktúra, amely szinte Európában egyedülállóan sokszínű. Ennek megfelelően a keresztény, vagy a hazai protestáns gyakorlatban használatos keresztyény egyházak közül korszakunkban az alábbiakkal kell foglalkozni:
