Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

rögzítésére alkalmas betűírásig tartó fejlődést. Az uralkodók, a papság ünnepélyes eseményeinek megörökítésére kidolgozott „szent jelek"-et, a hieroglifákat még maguk az egyiptomiak egyszerűsítették, s a köznapi életben a hieratikus (papi) írás vált általánossá, amelynek jeleiben már csak homályosan ismerhetők fel a képi elemek. Az időszámításunk előtti VIII. században a hieratikus írást is tovább egyszeríísítve, az üzleti és a magánéletben általánossá vált a démotikusnak nevezett írásmód, ami azonban még mindig magán viselte a képírás bizonyos nyomait. Ezekből az Egyiptomban használt írásmódokból alakultak ki, hosszú időn át tartó fejlődés során az észak-afrikai és a dél-nyugat-ázsiai egyes civilizációk írásmódjai, így többek között az arameus, a héber, az etióp, az arab, az örmény írás, másrészt az Európában használatos írások. Az egyiptomiaktól függő helyzetben lévő föníciaiak voltak a közvetítők Európa felé. A monda szerint Agenar föníciai király fia, Kadmosz, a Zeusz által elrabolt nővérének, Europe-nek a keresése közben elvetődött Böotiába, ott várost alapított és ő ismertette meg a görögökkel az írást. A szép meséből annyi mindenképpen helytálló, hogy az európai írások a föníciaiak által a képírásból a betűírás irányába továbbfejlesztett írásmódból alakultak ki. A görögök 16 betűt vettek át a föníciaiaktól, majd ezt fokozatosan további nyolc betűvel egészítették ki. A föníciaiak nem jelölték a magánhangzókat, ezeket a saját beszédük igényeinek megfelelően pótolták. A föníciaiakhoz hasonlóan a görögök sem ismerték a nagybetű és kisbetű közötti különbséget, a szavakat nem választották el egymástól, az írást - mint a keleti népek általában - jobbról balra vezették, volt olyan gyakorlat is, hogy a jobbról induló írást a sor végén megfordították és balról jobbra folytatták, ez volt az ökörfordulós (bustrophedon) írás. Csak az időszámításunk előtti ötödik századtól vált általánossá a balról jobbra tartó írás. Az így kialakult ógörög írás lett az alapja az újgörög, a kopt, a glagolita, a gót írásnak, illetve az ószláv és a cirill írásnak, másrészt a latin betűsor kialakulásának. Az ógörögök itáliai gyarmataik révén adták tovább írásukat a rómaiaknak, akik azonban már ekkor rendelkeztek bizonyos írásismeretekkel - gondoljuk az etruszkokra, akiktől sok mindent tanultak - s a kétféle írásrendszert ötvözve alakították ki a saját betűsorukat. Ez lett a legtöbb nyugat-európai írás alapja, ami azonban az évezredek fejlődése során sok változáson ment keresztül.